Szép új világ – avagy a rezsiharc ára

2014. január 31. 10:34 - Szelényi Zsuzsanna

Orbán Viktor olyan megállapodást kötött Oroszországgal Paksról, amely a hazai energiatermelést az elkövetkező ötven évre egy vitatott technológiába betonozza, a családjainkat generációkra eladósítja és Magyarországot visszavezeti az orosz érdekszférába.

 

Ma az energiapolitika döntő mértékben meghatározza gazdasági teljesítőképességünket, a jólétünket. Tudja ezt mindenki Európában: ezért törekszik az Európai Unió harmonizált energiapolitikára, egységes energiapiac kialakítására, amely felszámolja az egyoldalú függőségeket. Ha mi európaiak közösen tervezünk, megoszthatjuk a kockázatokat, és versenyben tudunk maradni az európán kívüli országokkal. Az európai energiastratégia céljai jó ideje megegyeznek a magyarral: biztonságos és olcsó ellátás, az energiafüggőség csökkentése, több forrásból és több helyszínről való beszerzés révén, és a környezetvédelmi szemléletmód. Mindezidáig a Fidesz is egyetlrtett ebben a konszenzusos kérdésben. Most azonban, amikor Orbán Viktor ma idő előtt, teljes titoktartásban Vlagyimir Putyinnal egyezkedik, minden eddigi magyar és európai célt sutba vág.

 

nuclear_plants_2203199b[1].jpg

 

Szép új világ

 

 

Családonként egyillió forint hitel

 

A tervezett paksi bővítés a rendszerváltás óta a legköltségesebb beruházás. A költségei józan ésszel fel sem érhetők. A 3500-5000 milliárd forintos összeg a GDP minimum tíz százaléka, amely 15-20 %-ra is felmehet. Ez az összeg 7 évnyi Európai Uniótól kapott fejlesztési támogatással hasonlítható össze. Az orbáni Paks 2 terv olyan költséges, amelyhez minden magyar családnak egymillió forinttal kell majd hozzájárulnia.

 

Az atom erőmű építés nem csupán költséges de pénzügyileg nagyon kockázatos is. Amit a paksi beruházás költségeiről ma tudunk, abból az derül ki, hogy ez az új erőmű egyszerűen nem fogja kitermelni a működésre és termelésre fordított összeget, mert a megtermelt áram költsége kétszerese lesz annak, mint a mai piaci ár. Sosem fog megtérülni. Állami támogatást igényel majd. Ez minden józan számítást nélkülöző hazardírozás, elképesztő drága. Nincs az a nemzetstratégiai megfontolás, amely ilyen költséget elfogadhatóvá tesz.

 

Ráadásul, ha ránézünk a régiónkban manapság folyó atomprojektekre, méginkább aggódhatunk. A szomszédságunban csak elhibázott erőműépítéseket találunk. Megháromszorozódott költségek, leállított építkezések, az oroszokkal folytaott államközi kártérítési perek kísér(t)ik a bulgáriai beleni és a cseh tremelini erőműépítést. Az orbáni terv tehát már alapállapotában feladja az olcsó energiaforrásra vonatkozó magyar és európai stratégiai célokat, amellyel súlyosan aláássa ország gazdasági versenyképességének esélyét.

 

Elég lenne 2020 után

 

A költségeket az is növeli, hogy jelenleg semmi szükség nincs új erőmű építésére, mivel a jelenleg működő blokkok a 2030-as évekig működhetnek. Ha 2023-ra új blokkot építünk, a párhuzamos működés energia túlkínálatot hoz létre. A felesleges és drága áramot exportálni sem tudjuk majd, csak ráfizetéssel. Reális a veszéye annak, hogy végül majd fizetni kell azért, hogy a megtermelt áramot valaki elvigye. Ha a valódi szükségleteink szerint csak 2020 körül gondolkodnánk az erőműépítésről, tisztábban láthatnánk a megújuló energiára épülő iparágak fejlődését. Ma még csak megjósolni sem tudjuk, hogy hova fejlődik ez a technológia 5-10 év alatt. Bizony lehet, hogy akkor egészen máshogy döntenénk. Ennyit tehát a másik magyar/európai stratégiáról, a technológiai diverzifikációról.

 

Az unokáink is fizetni fogják

 

A rendkívül költséges beruházásra a magyar államnak nincsen pénze, kölcsönt kell felvenni. Az orbáni terv szerint a húsz százalékos önrészen túl a hitelt az oroszok nyújtanák 30 éves futamidőre. A kamatozásról nem tudunk semmit. A felvett hitel az államadósságot növeli majd. Gyönyörű ez attól a kormánytól, amely éjjel-nappal az államadósság elleni harcot hirdeti. Ezt az adósságot a még itthon élő gyerekeink fogják majd az adóforintjaikból törleszteni.

european_union_member_states_detailed_map.jpg

Russia.jpg[2].gif


Európai Unió partnerekkel vagy orosz eurázsiai érdekszféra?

 

Európa célja a függőségek csökkentése

 

És mi a helyzet a megosztott energia beszerzésének, az energiafüggés csökkentésének stratégiai céljával? Semmi! Ezentúl nem csak az energia forrásának beszerzése, hanem a beruházás és a finanszírozás tekintetében is az orosz államtól függünk majd. A technológiai diverzifikáció célját is dobhatjuk a kukába. Az atomerőműre szánt óriási összegek ugyanis felemésztik az alternatív energiaforrásokra szóló kutatások és fejlesztések forrásait is. Magyarország, amely e téren már így is lemaradásban van a régióban, súlyos évtizedekkel marad majd le. Fényévekre kerülünk a diverzifikált energiaellátástól és a környezetvédelmi megfontolásoktól is.

 

A rezsiharc ára: irány az orosz befolyási övezet

 

A drága, ésszerűtlen és függőségeket okozó szerződésre nincs magyarázat. Hacsak az nem, hogy a rezsiharc által elbizonytalanított energiaszolgáltatók elmaradó beruházásai miatt növekedett az ellátási bizonytalanság. A miniszterelnök pedig a saját csapdájából előre menekül. Rezsiharcának súlyos árát igyekszik kompenzálni a paksi elköteleződéssel. Az sem világos, hogy a paksi megállapodás milyen viszonyban van a 2014-ben lejáró orosz gázszerződés megújításával. Félő, hogy az orosz gáz és orosz atom összeházasítása és évtizedekre való bebetonozása Orbán rezsiharcának ára. De már nem csak Orbán Viktornak, hanem mindannyiunknak. Orbán Viktor a mai kampányérdekeinek veti alá hosszútávú nemzeti érdekeinket.

 

Orbán Viktor 2008-ban még a következőket mondta.” A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszútávra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgyhogy arról mi semmit nem tudunk.” A mostani orbáni puccs után a hazai energiaellátás tartósan ki lesz szolgáltatva az oroszoknak a gázszállításon túl az atomerőmű építés és finanszírozás kapcsán is. Az oroszok számára ez mi mást jelentene, mint egy kiváló lehetőséget, hogy tovább terjesszék a orosz gazdasági érdekszférát. Az elmúlt évtizedben az orosz hatalmi érdekek újraszerveződését látjuk, amelynek 21. századi zászlóshajói a gigantikus energiavállalatok. Az orosz érdekszféra Paks után immár nem csak a Kaukázusban, Ukrajnában és Fehéroroszországban, a volt Szovjet tagköztársaságokban, hanem az európai régióban, nálunk is erőre kaphat. Az oroszok Az ajtót Orbán Viktor tárta ki előttük. Az enegriaellátási monopolpozíciókkal kiválóan lehet fegyverezni az érdekszféra országait.

 

Orbán paksi megállapodása szembemegy a nagyon is okosan végiggondolt európai és magyar stratégiai tervekkel. Kockáztatja politikai önállóságunkat és gazdasági versenyképességünket. Magyarországot egy veszélyes lejtőre állítja. Ez a kérdés túl fontos ahhoz, hogy Orbán Viktorra bízzuk. Tartsunk népszavazást! Paksról és a jövőnkről döntsön a nép!

 



 

 

 

175 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szelenyizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr525790337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária 2014.02.03. 10:57:54

@$$$=$$$:

"ez a nő hanyadik a listán?"

Melyik listára gondolsz?

A sunáznám listának bizonyára az elején van sok pógárnál, a pártlistán valamivel lejjebb :)

Gera 2014.02.03. 11:02:15

@♔batyu♔: Szerintem meg azért a sietség, mert most tudunk adni valamit cserébe az oroszoknak, a nyomorék gázvezetéküket, amit annyira akarnak. Mert ugye maguktól csak úgy mi a fenének ajánlanának kedvező feltételeket? Nem hülyék.

Meg persze azért, hogy minél többet tudjon szakítani belőle Lajos bá, ez sem mellékes ugye. Mert hogy minden kamuzás ellenére itt jövőre nem lesz építkezés, azt borítékolom. Ez nem a kerti budi, kicsit komolyabb műszaki létesítmény. Ha ügyesek, akkor a következő választásig elindul, akkor meg ugye akármi is lehet, úgyhogy nem árt jóelőre lefixálni a dolgokat, nehogy a komcsik beleköpjenek a levesbe. Persze mutatóba lehet előtte is tologatni egy kis földet, de a nagy pénz nem abban van.

rozsomák 2014.02.03. 11:02:58

@♔batyu♔: örülök, hogy az atomerőműtől eljutottunk a "vegyél magyar árut" mozgalomhoz.

meg persze
"Itt inkább az a gond, hogy az állam a magas ÁFÁ-val kiegyenlíti a magyar és külföldi áru érték különbségét."
Az ÁFA mindenre vonatkozik, magyar és import termékre egyaránt ugyanolyan kulccsal, szóval ennek a mondatnak értelme sincs

konrada 2014.02.03. 11:21:21

@safranek:
...sehol. Felépítenek elég sok -egyenlőre saját - pénzből egy NATO+EU országban egy erőművet, és reménykednek benne, hogy a világkereskedelmi standard alapján ezt a befektetett pénzt visszakapják haszonnal.
...s egészen addig el is várhatják ezt, míg a hitel tárgyát képező terméket el látja a szükséges üzemeltetési alkatrészekkel, stb...

...de ha nem tartja be a feltételeket, úgy nekik kell perelniük, hiszen mindig annak kell kapaszkodni, aki a feltételeket nem tartja be.

...szóval, hogy érthető legyen: belenyomnak egy valag pénzt a beruházásba, azt a beruházással párhuzamosan, de inkább annak a befejezése után kapják vissza. ...de ha az üzemképtelen, úgy nekik kell azt bizonyítaniuk, hogy nem a szállító, hanem a vevő miatt az, és emiatt inkább csak a szállítón tudják leverni.
Azaz: ha visszaakarják kapni a pénzüket (haszonnal), úgy nekik egy érdekük van, hogy üzemeljen, mert az üzemképtelenség nekik nagyobb veszteség, mint a komplett beruházás hitelezőjének, mint a vevőnek a szükséges
alkatrészek legyártásának esetleges pluszköltsége az alaktrészutánpótlás elmaradása okán.

...s egyébként meg mivel tudnák még revolverezni Magyarországot?? Megtámadják a NATO+EU tagországot??
No ezt nem értik meg azok, akik nem képesek átlátni, miért jó az, ha nem mindent a "barátainkkal" üzletelünk le, mert egy "barátnak" sokkal több lehetősége van megfogni más, nekünk kínos helyeken, mint egy idegennek.

Netuddki. 2014.02.03. 11:28:45

Kedves Zsuzsa!

Amit én személy szerint (el)várok tőletek mint ellenzéktől az, hogy kikényszerítsétek az orbán rezsimtől tegye nyilvánossá a projekttel kapcsolatos számításokat. 1-2 alternatív megoldással összehasonlítva miért is döntöttek a paksi bővítés mellett? Ha maguktól nem hajlandók akkor szerezzétek meg és tegyétek közzé! Titkosítás? Nevetséges! Ki előtt titkolóznak? Az adófizetők előtt, akiknek a pénzéből tervezik a megvalósítást?
Ha meg nincsenek ilyen számítások akkor megnevezni a felelősöket és eljárást indítani ellenük.

Mellesleg pont ma reggel köpte szembe magát a giroszbandi. Arról papolt, hogy világpiacon estek az árak a multik meg nem csökkentettek áramárat meg gázárat. Aztán 1 perc múlva arról dumált, hogy a gyurcsány 3-szor emelt villany és gázárat. Vazze! Döntsék már el a fideszesek, hogy a multik emelik-e az árat vagy a mindenkori magyar kormány? Arról bezzeg nem szól a kicsi szájuk, hogy Magyarországon ezeket az árakat 27%-os adó terheli. Na, ezért is drágább nálunk mint máshol ojrópában...

safranek 2014.02.03. 11:29:01

@rozsomák: "Az ÁFA mindenre vonatkozik, magyar és import termékre egyaránt ugyanolyan kulccsal, szóval ennek a mondatnak értelme sincs " Ha az árút máshol hozod be az EU-ba, vagy máshol állítod elő, akkor az ottani ÁFA-t kell megfizetni. Ez pl az alapanyag beszerzésnél sokat számít ám!

safranek 2014.02.03. 11:30:54

@kovi1970: Az energia árát az Energia Hivatal szabja meg. A multiknak sok közük nincs hozzá! Bezzeg az MVM a mindenkori beszerzési ártól függetlenül garantált hasznot kap az áram árából.

Gera 2014.02.03. 11:43:12

@safranek: Az áfát ugye utána simán visszaigénylik, úgyhogy ez legfeljebb likviditási kérdés. Az EU-n belül meg eleve ki se fizetik, úgyhogy pláne érdektelen.

Netuddki. 2014.02.03. 11:43:35

@safranek: Ezért (is) mondom, hogy hülyének néz bennünket az orbán rezsim a maga "rezsiharcával"...

2014.02.03. 22:33:22

@Gera: Annyit már még egy óvodás is tudni vél Paksról,hogy az erőmű elavult és már vagy 20 évvel ezelőtt le kellett volna állítani.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 01:41:20

@Berzengő: A parlament meg fogja szavazni mielőtt aláírásra kerül a szerződés, és akkor lesznek ismertek a jóval kedvezőbb finanszírozási feltételek? 32 évre pedig más ilen típusú hitel nincs is.
IMF hitel meg Eu pénz esetén miért ne lehetne lopni?? Fölveszik, az oroszok túlszámláznak egy kicsit, a különbségen meg osztoznak.Ennyi.
Gondolkodj inkább, mielőtt hülyeségeket írsz..

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 01:41:59

@Niebur: A parlament meg fogja szavazni mielőtt aláírásra kerül a szerződés, és akkor lesznek ismertek a jóval kedvezőbb finanszírozási feltételek? 32 évre pedig más ilen típusú hitel nincs is.
IMF hitel meg Eu pénz esetén miért ne lehetne lopni?? Fölveszik, az oroszok túlszámláznak egy kicsit, a különbségen meg osztoznak.Ennyi.
Gondolkodj inkább, mielőtt hülyeségeket írsz..

Niebur 2014.02.04. 07:23:32

@A megvalósult amerikai ólom..:

"Inkább tessék a fakanálnál maradni és nem ostobaságot terjeszteni az interneten. Csókolom.."

Mad Mind 2014.02.04. 07:31:45

@♔batyu♔:
Szóval a leostobázás az nem személyeskedés. Mekkora narancsfasz vagy te fizetett barom.

Mad Mind 2014.02.04. 07:34:02

@Gera:
Akkor miért dönthetett a 300 forintról?
Vagy "polgaári" kormány és akkor a fontos kérdésekbe is bevonjuk a polgárokat, vagy csak díszbaromkodás és mindenben a vezér dönt.

Gera 2014.02.04. 10:57:59

@Mad Mind: Jól látod, az a népszavazás is nagyon gáz volt.

Gera 2014.02.04. 11:05:02

@Jóképességű Takarítónő: Te tényleg egy kretén vagy. Semmi elavult nincs Paksban. 20 éve az erőmű alig tíz éves volt, te szerencsétlen, egyáltalán nem kellett volna leállítani. Az eredetileg tervezett élettartama 30 év volt, a legöregebb 1-es blokk ezt kb egy éve érte el, de egy üzemidő-hosszabbítás keretében ezt meghosszabbították 20 évvel, a többi blokk esetében ez folyamatban van.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 12:24:06

@Niebur: Nagyon viccesnek hiszed magad, de reagálni nem tudsz arra amit írtam. Te komolyan azt hiszed, hogy nyugatról felvett beruházási hitelek esetében nem lehet lopni???
Szerintem te nem ebben az országban éltél az elmúlt 20 évben..

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 14:38:03

@sírjatok: Persze hogy nem volt! Az a világ legtermészetesebb dolgának számított ,hogy a régióból egyedül mi kényszerültünk felvenni..
Egyébként nemsokára nyilvánosságra kerülnek az orosz fél által kínált kedvező kamatozású és futamidejű beruházási hitelkeret konkrét adatai, és a parlamentnek MEG KELL SZAVAZNI annak aláírását. A balos sajtó eddig abból élt hogy ezek nem voltak nyilvánosak, de hamarosan lekopnak majd a témáról...

Niebur 2014.02.04. 17:54:08

@A megvalósult amerikai ólom..:

"Inkább tessék a fakanálnál maradni és nem ostobaságot terjeszteni az interneten. Csókolom..

Tanuld meg értelmezni az olvasottakat. Javasolom az értelmező szótárat.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 18:50:14

@Niebur: Istenem ezek a minimál kommentjeid, velős megállapításaid. Miről beszéltél? Nem arról, hogy azért kell az IMF, EBRD hitelt választani, mert a Zorbánék ott nem tudnak lopni? Már hogyne tudnának? Ez nem érv.
Fogd már föl, hogy 32 éves futamidőre ilyen kondciókkal nincs hitel!

Niebur 2014.02.04. 19:51:41

@A megvalósult amerikai ólom..:
"Egyszerű: azzal nem kell elszámolni, annak felhasználását nem ellenőrzik, tehát korlátlanul lehet belőle lopni. Orbánnak az IMF hitellel ez volt az egyedüli baja."
Ki írt itt olyat, hogy az IMF hitelből nem lehet lopni? A lényeg a "korlátlanul" szón van.
Így már világos?

igazi hős 2014.02.04. 20:39:22

@A megvalósult amerikai ólom..: "Fogd már föl, hogy 32 éves futamidőre ilyen kondciókkal nincs hitel! " Egészen halkan bátorkodom megkérdezni, hogy milyen kondíciókra hivatkozol? Mert úgy tűnik, minden értelmes embernek pont ennek az információnak a hiányával van baja.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 21:43:57

@Niebur: Miért lehetne könnyebben lopni az orosz hitelből mint a másikból? Egyszerűen a beruházási hitelkeret fogalmával nem vagy tisztában. Ez mostani, orosz állam által biztosított hitelkeret nem azt jelenti, hogy holnap átutalják a pénzt. A beruházási hitelkeret éppen azt jelenti, hogy a magyar állam felé nincs is pénzmozgás. Az egyes kifizetendő tételek a beruházási hitel számlájáról közvetlenül kerülneknek majd átutalásra a Rosatom felé.( Már könyvvitelileg sem az elsz. betétszámlánál(384) kerülnek könyvelésre, hanem a 444 beruh. hitelkeret számlán). Ezenkívül csak az igénybe vett összegek kamatoznak, nem a teljes 10mrd.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.04. 21:46:08

@igazi hős: A tárgyalások ideje alatt ezek a körülmények nem lehettek nyilvánosak, de legkésőbb a szavazást megelőző parlamenti vita során publikusak lesznek.

rozsomák 2014.02.04. 23:10:17

@safranek: Az ÁFá-t - a junión belül - vállalkozók között a célországban kell fizetni - A CÉLORSZÁG TARIFÁI SZERINT ! - és amúgyis átfolyó tétel.
(Finanszírozási oldalról persze nem mindegy, hogy hol és mikor és mennyi ideig, de alapvetően az ÁFA-kulcs az semleges az Eu-n belül.)

rozsomák 2014.02.04. 23:27:03

@A megvalósult amerikai ólom..:
"Egyszerűen a beruházási hitelkeret fogalmával nem vagy tisztában"

Szerintem te nem vagy tisztában a lopás formáival.
Egy beruházási hitelből is lehet lopni. Lehívja majd a fővállalkozó alvállalkozója, aki majd elszámol velem, mint lenyúlóval.
Mert nem kell ahhoz pénzlehívás, hogy ellopjak onnan valamit.
(ki milyen "munkát végez", kinek milyen címszóval utalnak teljesítés nélkül, milyen számlázások mennek stb.)

Szóval nem érted azt, hogy hogyan szoktak lopni.
Mindenhonnan lehet lopni, ha értesz hozzá - de ez meg könyvelői és jogi feladat.

Na ezt azért a Világbank máshogy csinálja, mint az orosz maffiózók a magyar kollegáikkal karültve.

rozsomák 2014.02.05. 00:08:29

Miben, te drága egyetlenem ? mire vonatkozik a kérdésed ?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.05. 00:22:04

@rozsomák: Másrészt meg úgy lehet csak itt is lopni mint egy bármilyen más beruházási hitelnél.
"Lehívja majd a fővállalkozó alvállalkozója, aki majd elszámol velem, mint lenyúlóval." Itt az alvállalkozó nem hív le semmit, a magyar állam mint megrendelő fizet a Rosatomnak mint kivitelezőnek a beruházási hitelkeretből. A Rosatom pedig a saját alvállalkozóit elégíti ki. Úgy lehet csalni ,hogyha a Rosatom aránytalanul drágán csinálná a kivitelezést, a különbségen pedig osztoznak a korrupt vezetőkkel.( Ahogy ez egyébként sajnos a közbeszerzéseknél elő szok fordulni.), viszont ez nem a hitel forrásának kérdése. Számtalan Eu-s forrásból finanszírozott projektnél előfordultak ilyen esetek sajnos az utóbbi évtizedben.

igazi hős 2014.02.05. 00:30:26

@A megvalósult amerikai ólom..: Nem vagy kisebb időzavarban? 10 évre titkosították kontra a "a szavazást megelőző parlamenti vita során publikusak lesznek".
Erre nehéz másképp reagálni: www.youtube.com/watch?v=BICSjrAcbAM

rozsomák 2014.02.05. 00:51:56

Ah, ja merthogy "magyar állam mint megrendelő fizet a Rosatomnak mint kivitelezőnek a beruházási hitelkeretből."

Értelek.. szóval az a 40%-os magyar beszállítás az nem is érdekes, mert magyar zsebekbe megy.

Értelek, fiatal kollega, értelek.
Az már nem számít.
Aha.
Ott már senki se lop persze.

Az, hogy a Rosatom nem köteles beszámolni pl. a Számvevőszéknek, az például biztos.
Onnan meg persze az oroszok tehetnek arról, hogy kinek mi jut vissza.
Értelek..
Igazad van, ez a világ legtisztább üzlete..
Annyira jó, hogy ezt megmagyarázod.
(Azért lenne kár, ha ezt el is hinnéd.)

Niebur 2014.02.05. 05:52:14

@A megvalósult amerikai ólom..:
Ugye Te a húsvéti nyusziban is hiszel?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.05. 19:33:10

@rozsomák: Nem azt mondtam hogy nem lehetséges lopni, de ez teljesen független a hitel forrásától. Eddig is meg lehetet csinálni és ezután is lehetséges, mert sajnos ilyen a közbeszerzés természete.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.05. 19:38:19

@Niebur: Ismét egy semmitmondó választ adtál.. Azt értsd meg, hogy nincs pénzmozgás a magyar állam felé, mert ez egy beruházási hitelkeret, ráadásul az is könnyen előfordulhat, hogy az első teljesítés erről a hitelszámláról akkor lesz, amikor már rég nem is az Orbánék lesznek kormányon. Nem tudom mit nem lehet ezen felfogni.

Niebur 2014.02.06. 06:17:43

@A megvalósult amerikai ólom..: Mit nem lehet megérteni? Tessék néhány példa:
1.Miért titkosították? A nem létező közbeszerzésen nem létező japán, amerikai, francia koreai ajánlatok miatt? Vagy a magyar zemberek elől kell eltitkolni? Ők csak fizessék a rájuk eső egymilliót, a többihez semmi közük?
2. Soha nem a magyar állam lopott (kivéve a nyugdíj vagyont). Ő csak megteremtette a feltételeket hozzá. Meg a 40 %-s magyar arányt. Meg a Közgépet.
3. Mi köze a magyar áramárakhoz az illetékes orosz szervezetnek?
4. Mi lesz húsz év múlva a fűtőelemekkel?
5. Aranyos, hogy azt írod, lehet nem is Orbánék lesznek hatalmon. Akkor milyen felhatalmazással döntött 80 évre a magyar energia ellátásról?
6. Mi lesz a Dunával? Ki, miből, hogyan építi meg a szükséges létesítményeket.
7. Ráértünk volna 10 év múlva dönteni. Miért ez a nagy sietség?
8. Ki fogja megvenni a magyar áram túltermelést?
9. Nem érzed, hogy mennyire szar a kormány kommunikációja?
"Tovább is van, mondjam még?"

Niebur 2014.02.06. 06:27:00

@A megvalósult amerikai ólom..:
Még egy kis adalék:A miniszter elmondta: az orosz fél arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít a beruházáshoz. Hozzátette, 80-20 százalékos felosztásban állapodtak meg, vagyis 20 százalékot kell hozzátennie a költségekhez a magyar félnek.

"Közölte, hogy megállapodás jött létre a kamatszintben és abban is, hogy mikor kell megkezdeni a törlesztést. A kamat mértékére vonatkozó kérdést a miniszter elhárította azzal, hogy ezt a következő napokban fogják bejelenteni. Elmondta viszont, hogy az elkészült erőmű beüzemelése után fél évvel kezdődően, körülbelül 21 éven keresztül kell majd törleszteni a hitelt.

Olyan megállapodást tudtunk kötni, ami az orosz fél számára is megfelelő, és a magyar félnek kedvezőbb, mint amit a piacon el tudott volna elérni - hangsúlyozta Varga Mihály. A megállapodást be fogják nyújtani elfogadásra a parlamentnek." (Hír24)

igazi hős 2014.02.06. 09:03:29

@A megvalósult amerikai ólom..: Ne ezt linkeld be, hanem azokat a remek feltételeket, amik szerinted nyilvánosan elérhetők. Amíg az nincs, addig inkább ne írj semmit. Itt is egy link:
index.hu/gazdasag/2014/02/05/megallapodtunk_paks_penzugyi_reszleteirol/
Ugye tudsz osztani? (Ha nem tudod, hogy mit mivel, vagy maga a művelet túl nehéz, szívesen segítek.) Neked is 30 Ft/kWh feletti (nettó) ár jött ki, optimális feltételek mellett? Persze neked ez a fenntartható rezsicsökkentés illetve az évszázad üzlete, akkor is ha a nem pénzügyi feltételeket majd 3 választás múlva fogjuk megtudni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.06. 13:52:25

@igazi hős: Nyilvánosan elérhető a futmidő, a kamat( ez utóbbiról hetekig terjesztette a balos sajtó, hogy valami titkos, soha el nem érhető információról van szó, ehhez képest már nyilvános, a belinkelt cikkben is szerepel).
Állandóan és következetesen keveri a sajtó a finanszírozás, és a gazdasági megalapozottság kérdését. Ez utóbbira vonatkozik a 10 éves titkosítás és nem a hitel feltételeire.
Akik pedig az orosz hitel kapcsán mutyit emlegetnek, azok egyszerűen nincsenek tisztában a beruházási hitelkeret fogalmával, vagyis azzal hogy ilyen esetben a magyar állam felé nincs pénzmozgás, hanem a beruházási hitelkeretből közvetlenül történik a kötelezettség teljesítése a kivitelező felé. Ráadásul az általad belinkelt cikkből kiderül hogy az első ilyen utalás 2025 körül lesz.
Ha drágának tartod az atomenergiát, akkor vajon mit javasolsz helyette? Rakjuk tele a fél országot napelemekkel? Milyen alternatív ötleted van az atomenergia kiváltására ami komolyan is vehető?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.06. 14:12:53

@Niebur: "Aranyos, hogy azt írod, lehet nem is Orbánék lesznek hatalmon. Akkor milyen felhatalmazással döntött 80 évre a magyar energia ellátásról?" Ezen jót nevettem. Ilyen alapon egyetlen kormány sem hozhatna meg semmilyen hosszú távú döntést..
A hitel feltételei már elérhetők.(Bizony a bűvös "soha ki nem derülő" "Putyinmutyi" kamat is). Amiket titkosítottak 10 évre, azok a gazdasági magalapozottságot érintő tanulmányok,amelyek nyilván olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában.
A kiégett fűtőelemeket jelenleg is Magyarországon tároljuk.
Paks bővítése pedig nem Orbán ötlete volt. Emlékezetes Gyurcsány parlamenti beszéde,amelyben Paks kapacitásának kétszeresére bővítését kiemelt nemzetgazdasági érdeknek nevezte, a legutőbbi választások előtt Bajnai ellátogatott Paksara, ahol ezt megerősítette nyilatkozatában.Mesterházy wikileaksben szereplő kijelentéseiről nem is beszélve. Úgy csináltok, mintha az egész Orbánné fejéből pattant volna ki a vasárnapi ebéd közben...

igazi hős 2014.02.06. 15:54:25

@A megvalósult amerikai ólom..: "Nyilvánosan elérhető a futmidő, a kamat" Első hazugság: még mindig nem nyilvános, csak annyi, hogy 4, 4,5 és 4,9% a kamat.
"a gazdasági megalapozottság kérdését. Ez utóbbira vonatkozik a 10 éves titkosítás és nem a hitel feltételeire." Magyarán ők kiszámolták, hogy megéri-e és "csak" ezt az adatot titkosítják. Döbbenetes, hogy a hívek mindent elhisznek. Valóságban 3 eset lehetséges: van hatástanulmány és igazolja a kormány állításait; van, de nem igazolja; nincs semmilyen hatástanulmány. Az első esetben miért titkosítják 10 évre?
Mivel Orbánék már az olimpia kapcsán megégették magukat (több száz millióért készült egy tanulmány, ami kihozta, hogy a budapesti olimpia = államcsőd), azóta nem szeretnek számokkal bíbelődni. De nagyon könnyen meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről, elég ha elkezded sorolni az elmúlt 3 év nagyobb beruházásainak háttérszámításait. Pl. MOL vásárlás, Takarékbank államosítás, hasonlók. Ja, hogy ez mind egyszerű lopásról szólt? (Az állam megveszi és olcsóbban továbbadja a kijelölt havernak, azt mindenütt lopásnak hívják. Ja nem mindenhol, tőlünk keletre nem, ott ez a rendszer része. Ilyen szempontból a Fideszben már 1992-ben megvolt a "keleti nyitás".)

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.06. 20:06:28

@igazi hős: 1 %-os sávon belül mozoghat a kamat. Kissé szőrszálhasogatásnak érzem ezt firtatni. Egyébként meg nyilván a sávosság azt jelenti, hogy a a kamat annak függvényében változik 3.9-4.9% között hogy milyen összeget vesznek igénybe az oroszok által nyújtott hitelkeretből.
Pontosan tudod te is hogy bizonyos adatokat az államok nemzetbiztonsági okokból titkosítanak. Milyen alternatív magoldást javasolsz az atomerőmű helyett, ami komolyan is vehető?
Azt a bizonyos olimpiát,amiről írsz, pedig nem is rendezték meg. Más egy energiabiztonsági hatástanulmány, amely titkos, nem nyilvános adatokat is tartalmazhat akár a jelenleg működő erőműről, és más egy sportrendezvény megrendezését vizsgáló tanulmány.
Amit a Molról írtál elég érdekes. A részvényeknek árfolyama van, ami az értékpapír piacokon alakul ki. Nem lehet csak úgy olcsóbban "eladni a havernak". Ráadásul ha részvényt veszel mindig megvan a kockázata annak, hogy azután csökken az áfolyama és buksz rajta.

Niebur 2014.02.07. 06:16:51

@A megvalósult amerikai ólom..:
Olvasgatom a nekem, meg másnak küldött válaszaidat.
Siralmas.
Részemről befejeztem.

igazi hős 2014.02.07. 18:18:39

@A megvalósult amerikai ólom..: Te írtad: "...a gazdasági megalapozottság kérdését. Ez utóbbira vonatkozik a 10 éves titkosítás" Szerinted a gazdasági okokban milyen állambiztonsági kockázat rejlik? ha valaki tudja, hogy a török erőmű kWh-nként 12,9 centért, az angol pedig 14 centért (USD) fog termelni a megtérülési időszakban, akkor ezzel biztos romba döntik az országukat. Biztos vagy ebben?
Vagy csak féltek leírni azt a nyilvánvaló tényt, hogy PaksII nettó 30 Ft/kWh fölött fog termelni, azaz a "Paksi bővítés a rezsicsökkentés záloga" kijelentés pont annyira igaz, mint a kormány összes többi állítása. Ekkor viszont nem nagyon marad más magyarázat, hogy így lehet a legtöbb pénzt ellopni. Mert valljuk be a "képlet" nagyon egyszerű: folyamatosan mantrázzák, hogy nem állami a beruházás, ezzel előre megmagyarázzák, hogy miért nem mi választjuk ki legalább a magyar vállalatokat. (Megjegyzem ebben semmi újdonság nincs, az első Orbán kormány pont így bújt ki az MFB felhasználásával egyes beruházások pályáztatása alól.) Az oroszok fogják kiválasztani az ottani és a magyar beszállítókat is. Magyarul Putyin és Orbán is ad egy listát, hogy ki fog dolgozni és mennyiért. Éljen a keleti nyitás.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.07. 20:50:47

@Niebur: Jobb is.. Érvek nélkül nehéz vitatkozni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.07. 23:33:11

@igazi hős: Készítettél már atomerőművel kapcsolatos hatástanulmányt? Ugye hogy nem?
Azon egyébként nem gondondolkodtál el, hogy a japánok-a katasztrófák ellenére- miért állítják helyre erőműveiket, és kívánják továbbra is az atomenergiára alapozni gazdaságukat, holott földrajzi helyzetük sokkal alkalmasabb a nap illetve szélenergia felhasználására a miénknél, lévén a közel-kelettel azonos szélességi köri elhelyezkedésük, és igen hosszú az óceáni partszakaszuk. Biztosan nem gondolták át eléggé...
A brit erőmű egész más konstrucióban épül mint a magyar. Az angolok ugyanis koncesszióban építtetik, vagyis a kivitelező EDF garantált áron adja majd az áramot bizonyos ideig, hogy viszonylag rövid idő alatt kitermelődjön a befektetés és a haszon. Ráadásul rendkívül drágán épül a Hikley Point-i erőmű( 16,5 milliárd euro). Nálunk ellenben ez egy állami beruházás(aminek a Rosatom a beruházási szállítója), amelyre az orosz fél kedvező hitelkeretet is nyújt. A magyar állam pedig nem feltétlenül érdekelt a financiális haszonban, hisz ezen túl számos egyéb szempont fontos a számára. Pl. ha olcsóbb a villamosenergia nálunk, az vonzó lehet a befektetőknek, a lakosság jövedelmi viszonyai javulnak stb.

U.I: Ha nem az oroszok választanák ki az alvállalkozókat, akor meg valószínűleg az lenne a baj hogy miért az Orbánék..(A nyuszi meg a sapka tipikus esete.)

igazi hős 2014.02.08. 00:19:41

@A megvalósult amerikai ólom..: "Készítettél már atomerőművel kapcsolatos hatástanulmányt? Ugye hogy nem?" Ezt tudtad összeszedni a titkosítás védelmére? Próbálkozz még.
"az orosz fél kedvező hitelkeretet is nyújt" Sajnos eltévedtél a számok világában. Az oroszok valóban kedvező hitel adnak, de az csak a mi 6,5% körüli hosszú távú kamatainkhoz képest kedvező. GB 20 éves kötvényhozama 3 1/3 %, az erőmű valószínűleg ennél olcsóbb forrásból épül. És valóban nagyon, a tervezettnél is drágábban épül. Nem csak ez, a többi is.
Pont ezért kéne nyilvánosnak lenni a háttérszámításoknak és az üzleti feltételeknek, hogy lássuk, beleférünk a 12,5 mrd euróba, vagy ez is úgy épül, mint a többi: "kezdjük el, és amikor már benne van a teljes pénz, de még hiányzik pár milliárd, azt úgy is beleteszik valahonnan" (jelen esetben a magyar költségvetésből). Persze ez nem így van leírva a szerződésben, a 4-es metró szerződésében sem szerepelt, hogy "x mrdba kerül, de majd kitalálunk valamit, hogy 2x legyen a végösszeg", de elég sok ügyvéd van ott, megoldják, hogy mindenképpen mi fizessünk. Hiszen látható, hogy a magyar kormány nem jó üzletet akar csinálni, hanem presztízsberuházást, ott meg nem a pénz számít.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.08. 20:56:14

@igazi hős: Mivel titkosítva van az anyag nyilván senki nem tudja hogy mi van benne ,de egy ilyen horderejű kérdéssel foglalkozó anyagban igen valószínű, hogy jelentős számú bizalmas információ van. A titkosítás jelentőségét a lakosság többnyire nem képes megérteni. Ám ha olyan kínos adatokkal lenne tele, akkor vajon miért nem vártak a választások utánig az egésszel?Hiszen lehetett tudni hogy az ellenzék ráharap a témára, mégha korábban épp ők vetették fel a bővítés szükségességét.
Brit államkötvény kamatokat idekeverni pedig nem hinném hogy sok értelme van, különösen mert koncesszióban épül az erőművük. Vagyis nem vesznek fel hitelt, hanem az EDF építi fel, aki majd ezután a garantált áras árameladással jó vastag hasznokat zsebel be évtizedekig.
Az pedig hogy mennyi lesz egy adott erőmű által előállított áram ára, azon múlik hogy mennyi idő alatt akarják behozni a beruázás költségeit, és mennyi hasznot akarnak fogni rajta. A brit erőmű által eladott áram azért lesz igen drága, mert az érintett multi cég minél gyorsabban be akarja hozni a költségeit, és minél nagyobb hasznot akar zsebre vágni. Sokféle konstrukció van, viszont azt látni kell, hogy az atomerőműnek nincs alternatívája, mindenképpen szükség van rá.
A 4-s metro ötletét a kezdetektől fogva elleneztem. Amit leírtál ezzel kapcsolatosan, az sajnos általánosságban jellemzi a hazai közbeszerzés rendszerét, kormányfüggetlenül.

igazi hős 2014.02.09. 20:59:34

@A megvalósult amerikai ólom..: "Brit államkötvény kamatokat idekeverni pedig nem hinném hogy sok értelme van" Miért is? Ha az angoloknak olcsóbb lenne államkötvény kibocsátásból megépíttetni, akkor miért ne úgy csinálnák? Nem állítom, hogy ott nincsenek pénzügyi stiklik, de azért kínosan vigyáznak a nyilvánosságra, és ha 2 finanszírozási formában is meg lehet valamit építeni, akkor csekély a valószínűsége, hogy a drágábbat válasszák.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.10. 01:08:30

@igazi hős: Az államkötvények kamata rengeteg dologtól függ. Pl. ha a jegybank csökkenti az alapkamatot máris csökken az államkötvények kamata is. Az államadósság növekedése is erősen befolyásolja. Ha a nagy állami beruházásokat mind kötvénykibocsátásból fedeznék, és nem gondolkodnának beruházási hitelekben, illetve koncessziós megoldásokban is, akkor nagyon egysíkúvá válhatna az ország adósságpolitikája, és ez az államkötvény kamatok növekedésében is megmutatkozna.
A brit erőmű beruházást pedig már a Blair kabinet elhatározta. Ismeretes a "harmadikutas" baloldaliság multinacionális nagytőkével ápolt intim viszonya. A költségvetésnek ez a beruházás nem fog pénzébe kerülni, az EDF majd a brit lakosságon hajtja be költségeit és jelentős profitját a garantált áras árameladásokon keresztül...

igazi hős 2014.02.10. 12:32:31

@A megvalósult amerikai ólom..: "A költségvetésnek ez a beruházás nem fog pénzébe kerülni, a Rosatom majd a magyar lakosságon hajtja be költségeit és jelentős profitját a garantált áras árameladásokon keresztül..." Így is igaz?
Tudod mit: arra, hogy hol mennyire drága az atomáram, térjünk vissza 10 év múlva, amikor legalább elvben ismert lesz ez az adat itthon is, vagy amikor tényleg termelni fog Paks2 és már fizetjük is.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.10. 19:11:25

@igazi hős: A kétféle (brit és magyar) atomerőmű építés különbözőségére akartam rávilágítani. Az első egy koncessziós beruházás, ahol a beruházó óriásvállalat finanszírozza meg a projektet, cserébe a brit kormány garantálja azt a magas árat, amelyen az EDF áramot adhat el a lakosságnak évtizedekig. Ez a megoldás jó a költségvetésnek, jó az EDF-nek, viszont a lakosság drágán jut majd áramhoz hiszen neki kell megfizetni az EDF költségeit és hasznát is.
Magyarországon az államnak pénzébe kerül a beruházás, amire kedvező hitelt vesz fel, viszont ő dönt arról, hogy milyen időtávon hozza be költségeit, és nem feltétlenül szed hasznot. Tehát- ellentétben a brit esettel- a kezében marad az áram árának meghatározása. Nem tudom mi lesz 10 év múlva, de az áram árának alacsonyan tartása számtalan gazdaságpolitikai előnnyel jár. Csak hogy mást ne említsek, a külföldi befektetések számára igen vonzó lehet.
Akik drágának tartják az "atomáramot" soha nem soha nem beszélnek arról hogy vajon mi lehetne ennek az olcsóbb alternaítvája. Japán továbbra is az atomenergiára szavaz, holott fölrajzi elhelyezkedése alkalmasabb lenne a szél és napenergia hasznosítására a miénknél.

igazi hős 2014.02.11. 00:19:56

@A megvalósult amerikai ólom..: Összekevered az áram árát és a költségét. Paks2 drágán fog termelni, az áram árát meg az állam határozza meg a költségektől függetlenül. Nem az "állam kezében marad", hanem mindig is ott volt. Ennyit az érveidről.

Az meg különösen szép, mélykádári logika, hogy ami az országnak kerül pénzbe az jó, ami az embernek, az nem. Egyszerre gazdasági és környzettudatossági öngól.

Elképzelhetetlenül vonzó lehet egy befektetőnek az alacsony _lakossági_ áramár (mert ugye azt te sem gondolod, hogy a nagyfogyasztók által fizetett rezsicsökkentést visszavonnák), szinte látom magam előtt ahogy a tódulnak ide a befektetők, megfeledkezve a környék legmagasabb bérköltségéről, a havonta változó szabályozói környezetről, ...

Nem a megfelelő különbségeket figyelted meg a két erőműépítés között. Az angolnak ismertek a feltételei, a magyarnak nem. Az angol üzleti alapon épül, a magyar haveri alapon.

Öröm volt önnel értekezni.

Berzengő 2014.02.11. 06:49:29

@ Minden szava igaz...MOST

_____________

A hatalom a végzete felé masírozik
index.hu/belfold/orbvik070315/

A kormány napról napra hordja össze a gyúanyagot, és közben a tűzzel játszik. A hatalom a végzete felé masírozik.

Nem lehet büntetlenül tönkretenni a nemzetgazdaságot, A NÉP szerinte ÖNMAGÁT ÍTÉLI EL, HA FELMENTI BŰNÖS VEZETŐIT. Ígérete szerint teljes körű elégtételt nyújt majd mindenkinek a magyar állam.

Előbb kifosztottak a nemzetet, most az egészségét teszik tönkre, iskoláit dúlják fel, ADÓSSÁGAIT a MEG MEG SEM SZÜLETETTEK VÁLLÁRA RAKJAK, mondta a Fidesz elnöke, aki szerint a mai új arisztokrácia teljesítmény és felelősség nélkül élvez kiváltságokat.

_________________

Berzengő 2014.02.11. 06:54:56

@igazi hős: Mert a ruszkik híresen jószívű adakozok és majd veszteségesen adjak a két szép szemünkért az áramot...láttuk Ukrajnában milyen amikor nem tetszik nekik valami.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.12. 01:04:35

@igazi hős: Az atomerőmű költsége, és az ezen képződő esetleges haszon megjelenik az árakban. Ez utóbbi miatt lesz drága a brit erőmű által termelt áram. Esetünkben az állam határozza majd meg az árat, ellenben az angoloknál az EDF már előre kikötötte azt a magas eladási árat, amelyet koncesszióban szed majd évtizedekig, és ez drágítja meg igazán.
Nem az írtam hogy ami az "országnak pénzébe kerül az jó". Ez se jó, de valakinek meg kell finanzírozni a dolgot. Az állam ezt többek között azért teszi, hogy a kezében maradjon az ármeghatározás joga, és annak eldöntése, hogy milyen időtávon kívánja a beruházás költségeit a fogyasztókon beszedni. Ha a nemzetgazdasági szempontból előnyös hosszabb távot választja, akkor olcsó lesz az áram a kis és nagy fogyasztóknak is. Ez az ami döntő és ezért nem érdemes összehasonlítani a brit erőművel, mert az egy egész más konstrukció.
Önmagában értelmetlen az az állítás hogy az atomerőmű drágán termel. Mihez képest? Erről sose szól a fáma, mint ahogy arról se , hogy vajon olyan fejlett országok mint Japán miért építenek továbra is ilyen erőműveket...

igazi hős 2014.02.12. 15:39:08

@A megvalósult amerikai ólom..: Egyre viccesebbeket írsz. "Az állam ezt többek között azért teszi, hogy a kezében maradjon az ármeghatározás joga" Mint írtam, kicsiny hazánkban mindig is állami kézben volt a lakossági áramár meghatározásának a joga.
"milyen időtávon kívánja a beruházás költségeit a fogyasztókon beszedni" Pont az a konstrukció "szépséghibája", hogy nem a fogyasztókon akarja beszedni a teljes áramárat, hanem egy részét az adófizetőkön. Elég nagy probléma, hogy ezt sem értetted meg.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.12. 22:09:12

@igazi hős: Azt írtam, hogy a "kezében maradjon". Ebben benne van az is hogy eddig is ott volt. A brit erőműhöz képest viszont itt állami kézben is marad, és nem kell közel se akkora a haszonkulccsal számolni, mivel itt nem koncessziós beruházásról lesz szó. Ez a fontos különbség a két beruházás között.
Mivel pedig a törlesztést 10 év múlva kell elkezdeni, az akkori kormány hatásköre lesz az áramár meghatározása, mint ahogy az is ,hogy a költségek milyen hányadát terheli az adófizetőkre. A lényeg az, hogy a döntés joga az állam kezében lesz, és hogy egy jóval kisebb hasznot kell kitermelni mint a brit esetben. Ezért értelmetlen a brit koncessziós áramárat alapul venni esetünkben, és ezzel példálózni.
Akik pedig az atomenergiát drágának tartják, sose mutatnak konkrét kalkulációkkal alátámasztott olcsóbb alternatív megoldásokat.

igazi hős 2014.02.13. 13:48:34

@A megvalósult amerikai ólom..: Mondom, hogy egyre viccesebbeket írsz. "A lényeg az, hogy a döntés joga az állam kezében lesz, és hogy egy jóval kisebb hasznot kell kitermelni mint a brit esetben." Ha ~3,5 % helyett 4,5 % a kamat, akkor hogyan lesz alacsonyabb a kitermelendő összeg?
Arról az apróságról látom megfeledkezel, hogy ha egy 100 %-os állami tulajdonú vállalat termékét az állam árazza be, akkor az mindenképpen nullszaldós. Amennyi nyeresége van az MVM-nek, annyival kevesebb adót szednek be tőlem.
Az állam megteheti, hogy aluláraz, ekkor a fogyasztók helyett részben az adófizetőkkel finanszírozza az áramot; megteheti, hogy pont a bekerülési áron adja; és végül megteheti, hogy van egy valós nyeresége, amit a fogyasztók támogatására, első sorban energiahatékonysági beruházásokra fordít. Bár jelenleg az első felé hajlik a szabályozás (hát persze, az emberek szeretik hinni, hogy van ingyen ebéd), de hosszú távon a 3. a legkifizetődőbb az országnak és a lakosságnak. (Valószínűleg a politikusoknak nem, különben nem nekem kéne ezt magyaráznom, hanem a jobban teljesít plakátok helyén olvashatnád.)

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.13. 23:38:29

@igazi hős: A 3,5% az a brit államkötvények kamata. Hogy jön ez a koncesszióban épülő Hinkley pointi erőműhöz?? (Egyébként is, ha az államadósság növekszik, az az állampapírok kamatait is befolyásolja. ) A koncessziós beruházás éppen azt jelenti, hogy az államkasszának nem kerül pénzébe, viszont az EDF garantáltan magas áron adhatja el az erőműból származó áramot, ezért ilyen magas az ára.
"Amennyi nyeresége van az MVM-nek, annyival kevesebb adót szednek be tőlem." Éppen ezzel kapcsolatban írtam hogy ez a 10 év múlva hatalmon lévő kormány döntésén múlik majd, de ha nyereség lesz rajta, akkor az állami bevétel lesz, nem pedig egy nagyvállalat nyeresége, és ennyivel kevesebb adót szedhet be, illetve ennyivel többet fordíthat korszerűsítésre, de ennek eldöntése az állam hatáskörében marad.

igazi hős 2014.02.14. 18:48:16

@A megvalósult amerikai ólom..: Folytatod a viccszériát: "Egyébként is, ha az államadósság növekszik, az az állampapírok kamatait is befolyásolja." Lásd Japán USA és Magyarország kötvényhozamait.
Egyébként látom másodszorra sem sikerült megérteni: a fix átvételi árral nyilván jobban járnak a britek, mintha saját pénzből csinálnák meg, különben saját forrásból csinálnák meg HP-ot. Egyébként egy fix mennyiségben termelő erőműnél mi a különbség, hogy "első nap az enyém lesz az erőmű és fizetek az érte 21 évig évi 100 millió eurót" vagy "felépíted az erőművet, üzemelteted és én fizetek a benne termelt áramért (100 millió euró + tüzelőanyag költség + karbantartási költség)/éves termelés kWh-ban árat kWh-nként"? Ugye, hogy nincs, csak beetettek, az "így olcsóbb" dumával.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.15. 00:21:56

@igazi hős: Szerintem nem engem etettek be, de mindegy.. Azt próbáld felfogni, hogyha egy ország államadóssága nő, az növeli az országkockázatot, ami az állampapírok kamatának növekedésében mutatkozik meg. Japánban a jegybank rendkívül kemény adminisztratív módszerekkel avatkozik be, hogy ne nőjenek az államkötvények kamatai, többek között úgy, hogy hatalmas mennyiségű plusz jegybanki pénzt áramoltat a gazdaságba, és alacsony szinten tartja az alapkamatot, de ennek a politikának még meg lehet a böjtje.
A kétféle beruházás közti különbséget pedig úgy látom még mindig nem sikerült megértened. A koncesszió lényege az hogy pillanatnyilag ugyan nem kerül pénzébe a költségvetésnek, viszont az így megvalósuló beruházás által előállított termék vagy szolgáltatás drágább lesz, hiszen a koncessziót elnyerő cég éppen az extraprofit lehetőségét kapja viszonzásul, egyébként miért vállalná a saját finanszírozást? Ráadásul egy ország kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mint egy vállalat,ami akkor számít, ha a koncesszió nyertes vállalat hitelből finanszírozza a beruházást.
Sokan azt is elfelejtik, hogy az oroszok által biztosított 10mrd euro egy hitelkeret, amit nem kötelező igénybe venni.Amennyiben a finanszírozás időpontjában adódik kedvezőbb hitel,vagy saját forrásból kívánja megoldani a finanszírozás bármekkora részét, azt is megteheti az akkor hatalmon lévő magyar kormány.

igazi hős 2014.02.15. 13:30:20

@A megvalósult amerikai ólom..: Nem gondoltam volna, de tudod emelni a viccszintet. Japán azért nyomtat sok pénzt, hogy a folyamatos deflációt megállítsa és némi kívánatos inflációt gerjesszen. Ennek az a kockázata, hogy megnőnek a kamatok. Ehhez még mélyebb közgáz ismeretek sem kellenek, egy alapszint elég.
Extraprofitot emlegetsz és közben azt hiszed, hogy nem etettek be, miközben ezt szót a Fidesz top 10-es néphülyítéseként tartja nyilván mindenki? Ez is elég vicces.
Az oroszokról tudjuk, hogy hogy a paksi befektetésen 3,9-4,9 % hozama lesz. Te tudod ugyanezt az értéket HP és az EDF kapcsán? Akkor ne szégyelld leírni. Ha nem tudod, akkor viszont miféle "extraprofitot" emlegetsz?

"Ráadásul egy ország kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mint egy vállalat" Valóban? Jelenleg az összes magyar banknak sokkal jobb az adósbesorolása, mint az országnak. Valószínűleg ez a komolyabb vállalatokra is igaz, csak a vállalatok minősítése a bankokéval szemben nem publikus.

Maximális jóindulatom jelenként hadd adjak neked egy tanácsot (amit úgy sem fogadsz meg): szakmai kérdéseben, amihez nem értesz (és láthatóan az itt felvonuló témák ilyenek), olyan emberekkel, akik egy Bayer cikknél bonyolultabbat is megértenek, ne vitatkozz ilyen hosszan.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.16. 00:17:32

@igazi hős: Elképesztő az a magabiztosság, amivel ezeket a butaságokat szajkózozod, miközben láthatóan alapvető közdazdaságtani tényekkel nem vagy tisztában. Láthatóan nem ismered azt a tényt, hogyha a jegybanki alapkamatot csökkenti egy központi bank( vagyis több jegybanki pénz áramlik a gazdaságba), akkor ez csökkentő hatást vált ki az állampapírok kamatai tekintetében , az inflációs hatáson túl.
Valamint azt sem voltál képes belátni, hogy az államadósság növekedése növeli az országkockázatot, holott ez is alapvető tény. A japán vezetés épp azt a kedvezőtlen együttállást akarja elkerülni, hogy az államadósság magas szintje mellett az államkötvények kamatszintje is megnövekedjen.
Ám a legelképesztőbb, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy a koncessziós beruházás drágább, mint egy banki hitelből megvalósuló állami beruházás.(Próbálj már meg elgondolkodni azon, hogy egyébként miért vállalná egy cég a saját finanszírozást?)
Ez már az M6-os építése során is nyilvánvaló volt:
nol.hu/archivum/archiv-141849

Nyilvánvaló tényként kezeli (3. bek.):
"A koncessziós építkezés persze drágább, így valószínű, hogy az M6-os belépésével többet kell majd fizetni a matricáért. Ha nem, a többletköltséget minden adófizető közösen fizetheti meg."

igazi hős 2014.02.16. 22:32:17

@A megvalósult amerikai ólom..: Én megpróbáltam segíteni, de folytatod a viccszériát. "Láthatóan nem ismered azt a tényt, hogyha a jegybanki alapkamatot csökkenti egy központi bank( vagyis több jegybanki pénz áramlik a gazdaságba), akkor ez csökkentő hatást vált ki az állampapírok kamatai tekintetében , az inflációs hatáson túl." Japán kapcsán milyen jegybanki kamatcsökkentésről beszélsz? Közel 20 éve van 1% alatt. Már megint zagyválsz, mert nem igazán értetted meg a mennyiségi lazítást.
Az meg különösen bájos, hogy ostobaságokat úgy adod elő, mintha én írtam volna. Mutass rá, hol írtam, hogy Paks bővítése koncesszióban olcsóbb lenne, mint a mostani (amiről ugye semmit nem tudunk, csak te azt, hogy jó lesz nekünk)?
Figyelem, szájbarágás következik: azt írtam, hogy az angol bővítés simán eredményezhet olcsóbb áramot, mint a magyar. Mivel ők sokkal kedvezőbb paraméterekkel kapnak kölcsönt, ezért könnyedén lehet kedvezőbb még a Paksra kapott, a piacinál kedvezőbb hitelnél is. Feltételezve, hogy valóban olyan kedvezőek azok a feltételek, amit alig 10 év múlva megismerünk. Egyébként majd 2 hete ezekről a kondíciókról "beszélgetünk".
Befejezésképpen egy matekpélda: ha a németek a 0% körüli államkötvényükből erőművet építenek 30 éves megtérülési idővel, azonos fajlagos költséggel, akkor az eltérő finanszírozás miatt mennyivel lesz olcsóbb az előállított áram, mint Magyarországon (értsd Paks2): semmivel, negyedével, felével.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.18. 00:51:47

@igazi hős: A japán jegybanki alapkamat nem marad csak úgy magától 1% alatt. Ahhoz a jegybanknak rendszeresen be kellett/kell avatkoznia.Többek között úgy, hogy nagy mennyiségű plusz jegybanki pénzt bocsátanak ki, aminek az alacsony alapkamat is egy következménye(az inflációs hatáson túl), ez pedig alacsony állampapír kamatszintet eredményez. Egyszerűen el akarják kerülni, hogy a nagy államadósság mellett magas legyen az államkövény kamata is.
Ezért tud alacsony szinten maradni az állampapírok kamata még magas államadósság szint mellett is.
Az pedig feltételezés hogy "az angolok simán kapnának kedvezőbb kölcsönt". Miért vagy olyan biztos abban, a magyarnál kedvezőbb hitelt kapnának, különösen úgy hogy az orosz egy állami (és nem piaci)hitelkeret, aminek ismertek a feltételei: 3,9-4,9% kamat, 30 éves futamidő, és hitelkeret lévén nem kötelező a teljes összeget felhasználni(a maximálisan felhasználható összeg 10 mrd eur), ez az akkori magyar kormány döntésén múlik majd. Ami egész biztos hogy a brit koncessziós beruházás drágább lesz mint hogyha hitelből épülne ugyanez, mert a koncesszió lényegénél fogva drágább. Nem tudható hogy mennyi lenne hogyha hitelből épülne.
Annak több értelme lenne, hogyha egy paks2-éhez hasonló hitelkostrukcióban megvalósuló atomerőmű beruházást hoznál fel, majd miután ezt drágának találtad, alternatívát mutatnál fel paks 2-vel szemben. Mert ez utóbbi mindig elmarad.

igazi hős 2014.02.20. 00:19:27

@A megvalósult amerikai ólom..: Még, sok ilyet, jobb vagy mint Matolcsy. Szóval ha sok pénzt nyomtatok, akkor megnő az infláció és ennek ellenére lecsökken az alapkamat? Szerintem ilyeneket ne mondjál olyan embereknek, akik egyszerre ismerik a magyar nyelvtant és a 4 alapműveletet, mert (szemben azzal, hogy én itt a székemben ülve szolidan kacagok) ők szemtől szembe fognak kiröhögni és nagyon rosszul fog esni.
Segítek: ha a többi körülmény állandó, akkor az alapkamat és az infláció nem tud ellentétesen mozogni.

Az is nagyon bájos, ahogy magyarázod, hogy "nem kötelező" kihasználni a hitelkeretet. Mintha olyan nagyon tudnánk, hogy mennyibe fog kerülni Paks2. Vagy te láttál/hallottál már arról, hogy legfeljebb 10+2,5 mrd euróból kijön?
Persze, hogy nem kötelező a teljes hitelt felvenni és ha 10 éven belül bő 200 pontot csökken a hosszú távú ák. kamat, akkor meg is éri más forrásból finanszírozni a bővítést. Igazad van, ez nem eleve lehetetlen, de az elmúlt 4 év alapján nem mernénk komoly pénzt tenni.

Az is bájos, ahogy tőlem akarsz megtérülési számításokat, miközben a kormánytól nem kéred ugyanezt, hanem gondolkodás nélkül elfogadod, hogy ez az évszázad üzlete. Van benne némi disszonancia.
Ráadásul én nem vagyok döntési helyzetben és nem állítottam, hogy megéri a bővítés, sem azt, hogy nem. Viszont nekem (veled ellentétben) hiányoznak ezek adatok, lásd: @igazi hős: Azóta kerülgeted a választ.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.21. 00:17:05

@igazi hős: Ugyanmár mit kerülgetek? Világos a futamidő és a kamat.(Ez utóbbiról az terjedt a baloldali sajtóban még pár hete is, hogy örökre titkos lesz..)
Ha már a kerülgetésről van szó. Áruld már el, hogy milyen elkpézelésed van Paks2 helyet?? Különösen annak fényében, hogy fogyasztás felét adó hőerőműveink élettartama is le fog járni a következő évtizedekben.
A hitelkeret azt jelenti hogy a finanszírozás tekintetében több lehetőség is lesz. Tehát az orosz hitelkeret egyáltalán nem egy kötöttség, hanem egy lehetőség. Egyébként meg bármilyen más jellegű kapacitást építenénk az is hitelből valósulna meg.
Magyarország hosszútávú energiastratégiáját a parlament egyöntetűen elfogadta. Ezt megelőzően a parlamenti bizottságokban lezajlottak a meghallgatások és a viták.
Ahhoz képest, hogy azt mondod magadról hogy semleges az álláspontod a kérdésben, eddig kizárólag ellenérveket fogalmaztál meg. Valahogy nem érzem a bizonytalan hezitálást...Nem az a fő baj hogy te nem vagy képes alternatívát felmutatni, hanem az hogy az ellenzék nem képes erre.
Amit meg a jegybanki alapkamatról írtál nettó baromság. Nézz utána bárhol, hogy a jegybanki alapkamat csökkenése (vagy monetáris lazítás)a gazdaságban lévő pénztömeg növekedésével jár együtt.

igazi hős 2014.02.23. 23:39:35

@A megvalósult amerikai ólom..: Hagyjuk abba, már nem is vicces amit írsz, ezzel a sok ismétléssel. Variálhatnád egy kicsit.
"Világos a futamidő és a kamat." Mármint a szélsőértékek megvannak, hurrá. Nem hanyagoltál el egy apróságot? Mondjuk a beruházási költséget? Azt kéred, hogy adjak alternatívát egy általad is ismeretlen költségű beruházásra. Ez nem vicces kérés, hanem röhejes.
Egyébként egy alternatíva a szlovák határmetszék fejlesztése és hazai tárolókapacitás kiépítése. Megjegyzem ha Paks2 megépül, akkor is szükség lesz tárolókapacitásra (egyrészt gazdasági, másrészt szabályozási okokból), szóval ez a költség nem valódi kiadás a paksi bővítéshez képest. A határkeresztező kapacitás fejlesztése leírva óriási összeg, de eltörpül Paks2 mellett. De mint írtam az MVM ellenérdekelt a buliban (és az MVM-nek elég jó az "érdekérvényesítő" képessége), tehát ez a verzió nem fog megvalósulni.

Az meg igazán fárasztó, ahogy látványosan összekeversz fogalmakat (pl. pénznyomtatás és alapkamat csökkentés), és úgy próbálsz cáfolni, hogy inkább valami teljesen másra válaszolsz, mint amit írtam?
Inkább nem szórakozom veled, ha nem sikerül eligazodnod két alap összefüggés között (pénzmennyiség-infláció és infláció-alapkamat), akkor teljesen mindegy milyen érvekkel próbálnálak felvilágosítani.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.24. 00:45:39

@igazi hős: Nem pénznyomtatást írtam, hanem azt, hogy több pénz kerül a gazdaságba az alacsonyabb alapkamat mellett. Gondolom a kereskedelmi bankok jegybanki letéteiről még életedben nem hallottál...
Amit az orosz hitelkerettel kapcsolatban írtál az pedig ostoba szőrszálhasogatás. (Komolyan gondolod, hogy a 4-5% közti kamatmozgás az valami beláthatatlan következményekkel járó körülmény?? A 30 év meg csak annyiban lehet más, hogy lesz mód az esetleges előtörlesztésre.)
A beruházási költségek pedig nem csak az atomerőműveknél lehetnek alultervezettek, hanem bármely más óriásberuázás esetében is.
Az import áramot képzeled el alternatívaként, amikor már így is majd 30%-ot importálunk?? Ez lenne aztán az átgondolt energia portfólió..
Paks2 kb a magyar szükséglet 1/3-át fogja biztosítani. A következő évtizedekben kivezetésre kerülő hőerőmű kapacitás helyére pedig lehet és kell is majd újfajta megoldásokat bevezetni.

igazi hős 2014.02.25. 22:48:36

@A megvalósult amerikai ólom..: "Nem pénznyomtatást írtam, hanem azt, hogy több pénz kerül a gazdaságba az alacsonyabb alapkamat mellett."
Nyilván ezt valaki más írta a nickeddel visszaélve: "A japán jegybanki alapkamat nem marad csak úgy magától 1% alatt. Ahhoz a jegybanknak rendszeresen be kellett/kell avatkoznia.Többek között úgy, hogy nagy mennyiségű plusz jegybanki pénzt bocsátanak ki, aminek az alacsony alapkamat is egy következménye(az inflációs hatáson túl), ez pedig alacsony állampapír kamatszintet eredményez." Tehát pénznyomtatásból következik az alacsony alapkamat.

"Amit az orosz hitelkerettel kapcsolatban írtál az pedig ostoba szőrszálhasogatás." Ember, még a beruházás költségét sem tudjuk! Annyi nyilvános, hogy az oroszok a beruházás 80%-át, de legfeljebb 10 mrd Eurót adnak. Elsősorban hiányzik a beruházás teljes költsége: mi van benne ebben az összegben és milyen kiegészítő beruházások nincsenek és mi van, ha többe kerül. Másodsorban mi van egy "esetleges" csúszás esetén? Egy év csúszás 100 mrd Ft feletti többletköltséget jelent. Ezek nálad szőrszálhasogatásnak számítanak? Nekem egy banki ügyletben nem szabad csak 7 számjegy pontossággal hozamot számolni, mert akkor egy milliárdos ügyletnél több száz forint eltérés lehet. Ez lehet egy laikusnak szőrszálhasogatás, de egy több %-os eltérés, még neki sem.

"A következő évtizedekben kivezetésre kerülő hőerőmű kapacitás helyére pedig lehet és kell is majd újfajta megoldásokat bevezetni." A kiöregedő kapcsoltan termelő (jellemzően gázos) erőművek helyett pont ilyeneket kell létesíteni. Vagy te szeretnél szélerőművel lakótelepet fűteni? Nem fog sikerülni.

Az import áramban milyen kockázatot látsz, te, aki nyilván alaposan ismered a piaci helyzetet? Mi, tudatlanok, úgy látjuk, hogy Nyugat Európában jelentős többletkapacitás van, részben 2008-as visszaesés miatt, részben a németek erőteljes megújuló fejlesztése miatt. Így a magas import nem tűnik valós veszélynek. Persze a szabályozásból kieső erőműveket pótolni kell, ideálisan tárolós erőművekkel.
A kőolaj és a gáz sokkal nagyobb része import, ráadásul egyetlen partnertől szerezzük be nem igazán piaci alapon. Tény, hogy kőolajból és gázból több heti készletet tudunk tárolni, míg áramból csak néhány órányit, de még így is kisebb veszélynek tűnik a teljes áramimport (teljes alatt a jelenlegi, 3GW feletti, nagyjából állandó termelés feletti részt értem), mint az orosz szénhidrogén import. Utóbbi miatt mégsem szokás rettegni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.02.27. 22:17:26

@igazi hős: A jegybank, a kereskedelmi bankok jegybankban tartott betéteire adott kamat változtatásával szabályozza a gazdaságaban lévő pénzmennyiség mértékét. Ezt a kamatot nevezik jegybanki alapkamatnak..De ennek ismerete nélkül is tudja a legutolsó újságírótanonc, vagy az átlagos hírlapolvasó is, hogy az alapkamat csökkentésével több pénz kerül a gazdaságba, amit monetáris lazításnak is neveznek.
Mindezzel te sajnos láthatóan nem vagy tisztában...

Következetesen kevered a hitelkeret feltételeit ( ami teljesen egyértelmű), és a beruázás költségvetésnek esetleges alultervezettségét. Egyébként ha az ellenérveidet bárki komolyan venné , akkor semmilyen állami óriásberuházást nem lehetne elkezdeni az esetleges többletköltségek miatt.
Felelőtlenség azt gondolni, hogy a jelenlegi válság miatti áram túlkínálat örökké adottság lesz. Nincs olyan felelősen gondolkodó ország, amely a szükségletei többségét importból szeretné fedezni. A gázerőművekkel- a jelentős co2 kibocsátás mellet-az a gond, hogy hosszabb távon kérdéses a felhasználható földgázkészletek megléte, míg az uránkészletek még a jelenlegi nukleáris technika szintjén is 80-100 évre elegendők.
Az oroszoktól való gázfüggés pedig egy örökölt adottság. Magyarországon a fűtési rendszerek jó rész gázüzemű, jelentős hazai kitermelés pedig nincs. Ezért-sok más európai országhoz hasonlóan- földgáz behozatalra szorulunk. Miért kellene ezt fokozni azzal, hogy villamosenergiából is többségében behozatalra szoruljunk a jövőben? Paks 2 a villamosenergia szükséglet 1/3-át fogja biztosítani. A fennmaradó 67%-ban bőven lesz mozgástér a többi megoldás (import, gáz, megújulók) alkalmazására, és egy átgondolt energiaportfólió kialakítására.

igazi hős 2014.02.28. 15:13:02

@A megvalósult amerikai ólom..: "A jegybank, a kereskedelmi bankok jegybankban tartott betéteire adott kamat változtatásával szabályozza a gazdaságaban lévő pénzmennyiség mértékét." Már tényleg nem vagy vicces, te úgy látszik komolyan veszed, amit írsz. Menthetetlen.

Paks1 + Paks2 + a szabályozhatatlan kapacitások együtt több mint a hazai fogyasztás. Ennyit az "átgondolt energiaportfólió"-ról.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.02. 22:41:36

@igazi hős: Te viszont egyre inkább vicces vagy, vagy annak akarsz látszani hogy ilyen alapvető összefüggésekről nem tudsz a monetáris politika kapcsán. No coment..
Paks2 éppen azért épül mert Paks1 üzemideje le fog járni. Az import+ gázerőművek elképzelésed pedig kockázatos és környezetszennyező. Ráadásul egyáltalán nem biztos hogy a fosszilis források megfelelő mennyiségben fognak rendelkezésre állni 25-30 év múlva.

igazi hős 2014.03.04. 00:03:06

@A megvalósult amerikai ólom..: Mármint az általam idézet mondatot, te valami alapösszefüggésnek éled meg és én ismereteim hiányosak. Akkor mesélj, mennyi pénzt tart egy kereskedelmi bank az MNB-ben. De legyél meggyőzőbb, mint a múltkor a növekvő infláció által generált csökkenő alapkamat kapcsán. Megjegyzem azt is elfelejtetted kifejteni.

Ha Paks2 csak kiváltásra kell, akkor miért készül el 10 évvel hamarabb a kelleténél? Ez a 10 év semmi másra nem jó, csak hogy az amúgy is rossz megtérülést teljesen padra lökje.
Ha tényleg csak a kiváltásról lenne szó, akkor sokkal kevesebb gazdasági érv szólna ellene, bár a titkolózás akkor is megmaradna, de látom ezt nem fogtad fel az eddigiekből.
Az import+ gázerőművek elképzelés mennyivel rosszabb, mint az 4GW atom + gázerőművek + ráfizetéses export, amit (tudtodon kívül) te propagálsz? Láthatóan az áramszabályozáshoz is pont annyira értesz, mint a gazdasághoz.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.06. 00:07:31

@igazi hős: Én nem értek a gazdasághoz? Amikor láthatóan fogalmad sincs olyan alapvető dolgokról, kereskedelmi bankok és a jegybank kapcsolata. A kereskedelmi bankok bizonyos pénzmennyiséget kötelesek a jegybankban tartani (kötelező tartalékráta), de ezen felül un. kéthetes jegybanki kötvény formájában is tartanak itt pénzt, attól függően, hogy milyen az alapkamat. Ha ez alacsony értelemszerűen kevesebbet, így több pénz kerül a bankrendszerbe, ami többek között inflációnövelő hatású is.
Paks2 2025 körül fog üzembe állni, ekkorra ugyanis nagy mennyiségű fosszilis kapacitás kerül kivezetésre. Ezekből újat építeni nem sok értelme van, mert egyáltalán nem biztos hogy a jövőben megfelelő mennyiségű fosszilis tüzelőanyag áll majd rendelkezésre, ráadásul környezetszennyezőek is. Tehát első közelítésben ezeket kell pótolni vele.
Így kb. 2035-ig együtt működik majd paks1 és paks2. Nagyjából 10-15 év múlva megint el kell majd gondolkodni további kapacitások létrehozásáról.

igazi hős 2014.03.07. 17:28:08

@A megvalósult amerikai ólom..: "Én nem értek a gazdasághoz?" Amit Japán kapcsán írtál az infláció és az alapkamat viszonyáról, az alapján egyértelműen nem. Adtam egy esélyt, hogy korrigálj, hátha csak elírás. Nem tetted, tehát a te tudásszinted levonható ebből az állításból.

Láthatóan az áramszabályozással is hasonló szinten állsz: ha fosszilis erőművek leállnak, az nem helyettesíthető atomerőművel. Ez nem olyan egyszerű, hogy "ha elhasználunk napi 120 GWh áramot, akkor ahhoz elég 5 GW zsinóráramot termelni".
Indulj el a "kályhától": menj fel a MAVIR honlapjára, nézd meg a napi, havi fogyasztásokat, nézz utána a tartalékok fogalmának és mértékének. És a végén eljutsz a kiegyenlítő energia áráig (a tényleges kifizetések titkosak, de a név nélküli allokációs árak nyilvánosak - megjegyzem csak EU kötelezettségre lettek azok) és akkor talán (feltéve, hogy a prekoncepció nem homályosít el teljesen) eljutsz odáig, hogy miért abszolút biztos anyagi bukás a teljes napi árammenyiséget fix termelésű (illetve minimális mértékben szabályozható) erőművekben termelni meg, ha nincs mellé megfelelő kapacitású szabályozható fogyasztó vagy tároló kapacitás. Jelenleg Magyarországon szabályozható fogyasztó minimális, tároló pedig nincs. Egyébként a tároló kapacitás (SZET) kiépítése nagyon üdvös lenne a magyar áramszabályozás fenntarthatóságához, de akkor számoljuk bele a költségekbe: a bővítés ~4000 mrd, a szükséges tároló ~1500 mrd (vagy inkább több), ezzel együtt a paksi áram ára ~45 Ft/kWh.
Ezzel szemben ha nem _bővítés_ lenne Pakson, hanem _kiváltás_, azaz nincs párhuzamos üzem, akkor a finanszírozás sokkal jobban állna, egyrészt mert sokkal kisebb a túltermelés, másrészt sokkal kisebb kiegészítő beruházás kell. Megjegyzem ebben az esetben is kéne valamennyi tárolókapacitás, de jóval kevesebb, tehát "olcsóbb" (még ez is 3-500 mrd Ft) és (mivel csak a nagyon olcsó hajnali áramot kéne eltárolni és délután maximális áron eladni) sokkal jobb megtérüléssel működne.
Ennyit mára a tudomány és technika csodáiból.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.09. 23:56:52

@igazi hős: Adtál egy esélyt.. Na ne röhögtess már. Te, aki láthatóan a monetáris szabályozás alapvető fogalmaival nem vagy tisztában. A jegybanki alapkamat csökkentés pedig bizony infláció növelő hatású és nem fordítva ahogy te gondolod.
(Sztem inkább hanyagold ezt a témát mert csak tovább égeted magad.)
Az energiatermeléssel kapcsolatban pedig azt próbáld meg felfogni, hogy 2035-re a mai kapacitások jelentős része nem lesz már, tehát valamit el kell kezdeni épteni. Az energiatárolás kérdésével e mellett külön kérdésként kell foglalkozni.
Paks2 2025-ös üzembe állításával nem lesz többlettermelés, hiszen az akkorra kieső fosszilis erőműveket fogja pótolni első körben. Tehát paks1 és paks2 együttes működése során nem termelődik több áram a jelenleginél ,ahogy azt sugallod.

igazi hős 2014.03.11. 10:32:24

@A megvalósult amerikai ólom..: "A jegybanki alapkamat csökkentés pedig bizony infláció növelő hatású és nem fordítva ahogy te gondolod." Mármint hogy pont fordítva állítom: a növekvő infláció növekvő alapkamatot "okoz". Olyan nincs, hogy "büntetlenül" (jegybanki következmények nélkül) inflációt generálunk. Ennyit a gazdaságról.
Veled ellentétben én átlátom, hogy mikor mennyi áramtermelés lesz, nemcsak éves hanem negyedórás szinten is. Egyszer már elmagyaráztam iskolás szinten, most teszek egy próbát egyszerűbb szavakkal: tegyük fel, hogy 2025-öt írunk legyen egy jó meleg augusztusi nap, van 4 GW atomerőművi és 1 GW egyéb szabályozatlan áramod. (Utóbbinak elvileg erősen növekedni kéne, még ha nem is fogjuk maradéktalanul betartani a zöldenergiára vonatkozó vállalásainkat.) Papíron minden szép, hiszen van 120 GWh termelésed és ugyanennyi fogyasztásod. De! Mit csinálsz reggel 3-kor, amikor a fogyasztás 3,5 GW alatt van és mit csinálsz du. 3-kor, amikor 7 GW felett van.
Ennyit a fosszilis erőművek csupán atomerőművel való kiváltásáról.
Akarsz még valamiről szakérteni?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.13. 13:40:56

@igazi hős:"Mármint hogy pont fordítva állítom: a növekvő infláció növekvő alapkamatot okoz".
Önmagadnak is ellent mondasz, mert Japánban mégse nőtt az alapkamat, miközben az inláció pedig igen.Mégpedig azért nem nőtt, mert a monetáris tanács nem engedte, rendszeresen alacsony alapkamatot szavazva meg a növekvő infláció ellenére. Így valósítva a kereskedelmi bankokkal való kapcsolatán keresztül a magas inflációs célt.
Paks 2 kapcsán pedig számos részletkérdéssel egyszerűen nem foglalkozol. Úgy gondolod, hogy 2025-ben "felkapcsoljuk" Paks2-t mint egy lámpát, 10 évig együt működnek Paks1-gyel, majd ez utóbbit 2035-ben lekapcsoljuk ,mint otthon a villanyt. Hát ez nem egészen így van. Paks1 kapacitásai fokozatosan kerülnek üzembehelyezésre, Paks1 pedig fokozatosan kerül kivezetésre ez alatt a 10 év alatt:

kep.cdn.index.hu/1/0/538/5384/53840/5384042_73cdd0d186e4adda6871d440c73ea938_wm.jpg

A napi fogyasztási görbe pedig:

zoldtech.hu/cikkek/20120423-oraatallitas/kepek/2abra.jpg

Látható, hogy az ország mélyvölgyi fogyasztása 4200 MW körül van decemberben, de ez nyáron sem megy nagyon 3600 alá.
Összevetve a két ábrát láthatod, hogy nem volt igazad..

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.13. 14:13:08

@igazi hős: Idézet magamtól: " Paks1 kapacitásai fokozatosan kerülnek üzembehelyezésre, Paks1 pedig fokozatosan kerül kivezetésre ezalatt a 10 év alatt." Természetesen a mondat első fele helyesen :"Paks2 kapacitásai fokozatosan kerülnek üzembehelyezésre...".

jojoka 2014.03.15. 00:15:47

Szelényi Zsuzsanna . Ön szerepel az Erste Bank Egyszámla hírdetésében? Ha nem akkor van egy alteregója :-).

igazi hős 2014.03.17. 18:21:28

@A megvalósult amerikai ólom..: Mióta van infláció Japánban? Most épp úgy tűnik, hogy sikerül elérni a 2%-os célt néhány éven belül,de pillanatnyilag még minimális az infláció.
Te döbbenetes vagy: 2 lámpát hogyan kapcsolsz fel "fokozatosan"? Pont azt magyarázom neked, amit az első ábrádról üvölt: 10 évig túl sok zsinóráram lesz.
Másrészt linkeltem neked a hivatalos forrást (látom ismétlésre szorulsz: mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles ), tetszőlegesen rövid idő alatt találsz ennél 500 MW-tal alacsonyabb minimumot. Pl. tavaly augusztusban volt 3400 MW alatt, de májusban szinte végig 3300 MW alatt volt, de akadt 3000 MW alatti hajnal is.
Annak kéne örülni, hogy ha elég hideg napot találsz, akkor elég magas lesz a minimum fogyasztás? El kell keserítselek, pont az ilyen napokon lesz a legnagyobb hajnali áramfelesleg. Ugyanis amikor hideg van, akkor sok áramot fogyasztunk, viszont sok hőt és ezzel együtt sok áramot termelünk. Hideggel együtt gyorsabban nő a kapcsolt áramtermelés, mint az áramigény. Amikor nagyon hideg van, akkor úgy 1,5 GW áram jön a hőerőművekből. Ha ezt hozzáadom a paksi 4 GW-hoz, akkor az magasan több, mint a fogyasztás, pedig a szabályozatlan erőműveket nem is számoltam.
Akarsz még szakérteni?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.22. 00:20:22

@igazi hős: Az utóbbi egy évben növekedett valamit az inflció. Mindenesetre alacsony jegybanki alapkamatokat az infláció növelésének reményében szavazzák meg Japánban.
Az első ábrámat meg úgy látszik nem sikerült rendesen megnézned. Világosan látszik belőle(felső két sor), hogy csak 2030-ban és 2031-ben lesz 4000Mw az atomenergiával termelt mennyiség, de pl 2032-ben már csak 3500Mw és tovább csökken.Tehát Paks1 és paks 2 egyidejű működése alatti 10 évből 8-ban 3500Mw alatt lesz a termelés.
Azt meg ismét elfelejted, hogy 2025-2030 környékére a jelenlegi fosszilis kapacitás jó része már nem lesz adott. Tehát közel se lesz olyan volumenű áramfelesleg ahogy azt sugallod. Ebben az országban pedig 3500 Mw alá nem igen szokott menni az áramfogyasztás éjszaka sem.
Ráadásul 15-20 éves távlatban a fogyasztás növekedésével kell számolni, márcsak azért is mert akkorra az elektromos meghajtású autók bizonyos fokú elterjedésével kell számolni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.22. 19:10:44

@igazi hős: Az utóbbi egy évben növekedett valamit az inflció. Mindenesetre alacsony jegybanki alapkamatokat az infláció növelésének reményében szavazzák meg Japánban.
Az első ábrámat meg úgy látszik nem sikerült rendesen megnézned. Világosan látszik belőle(felső két sor), hogy csak 2030-ban és 2031-ben lesz 4000Mw az atomenergiával termelt mennyiség, de pl 2032-ben már csak 3500Mw és tovább csökken.Tehát Paks1 és paks 2 egyidejű működése alatti 10 évből 8-ban 3500Mw alatt lesz a termelés.
Azt meg ismét elfelejted, hogy 2025-2030 környékére a jelenlegi fosszilis kapacitás jó része már nem lesz adott. Tehát közel se lesz olyan volumenű áramfelesleg ahogy azt sugallod. Ebben az országban pedig 3500 Mw alá nem igen szokott menni az áramfogyasztás éjszaka sem.
Ráadásul 15-20 éves távlatban a fogyasztás növekedésével kell számolni, márcsak azért is mert akkorra az elektromos meghajtású autók bizonyos fokú elterjedésével kell számolni.

igazi hős 2014.03.25. 09:12:40

@A megvalósult amerikai ólom..: Egyrészt én azt látom az ábrádon, hogy 2025-2036 között 3 GW vagy több a paksi áram. És leírtam, hogy ez miért túl sok. Nem értetted meg, nyilván az én hibám.

Másrészt: "2025-2030 környékére a jelenlegi fosszilis kapacitás jó része már nem lesz adott." Tehát ezt gondolod, hogy nem fogjuk fűteni a lakótelepeket? Te se szoktad meggondolni, hogy mire mit reagálsz...

Harmadrészt: összekevered a csúcsfogyasztás növekedését a minimuméval. Mi most éppen a minimumfogyasztásról "vitázunk", ami sokkal lassabban nő, mint a csúcsfogyasztás. Ez a trend megváltozhatna, ha nem ilyen magas lenne a vezérelt áram ára és ilyen merev a szabályozása. Ugye tudod, hogy a villanyautódat legálisan nem töltheted "éjszakai" áramról?

Akarsz még szakérteni?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.29. 00:45:51

@igazi hős: Fosszilis kapacitás kiesésén természetesen a hazai fosszilis erőműveket értettem, melyek többségének akkorra jár le az üzemideje.
"2025-2036 között" mindössze 2 évben lesz 4GW az atomerőművi termelés, a fennmaradó 8 évben 3,5 Gw- vagyis a jelenlegi minimum érték- alatt marad( ahogy az az ábrán látható). Tehát egyáltalán nem jelent problémát hogy nem szabályozható az atomerőmű teljesítményleadása, mert egyszerűen a minimumot állítják majd elő. Hogy a többi villamosenergia szükségletet hogyan fedezik majd, az későbbi döntések függvénye. Egyébként ha a vizsgált 10 éves időszak alatt lesz is még működő gázerőmű, ezek teljesítménye szabályozható. (Épp ezt szokták felhozni érvként mellettük.)
Úgy látszik, hogy a Nissannál nem tudnak arról hogy otthon ne lehetne legálisan feltölteni a járművet..
www.nissan.hu/HU/hu/vehicle/electric-vehicles/leaf/charging-and-battery/charging-nissan-leaf-and-battery.html

igazi hős 2014.03.29. 01:22:57

@A megvalósult amerikai ólom..: "3,5 Gw- vagyis a jelenlegi minimum érték- alatt marad" Hányszor kell leírnom, hogy egyszer megértsd: nem csak Paks termel! Mit csinálsz a többi termelővel?
A kiserőműveket nem szabályozhatod le, tehát egyből nem mondhatod, hogy mind a 3,5 GW fogyasztást atomenergiából látod el, hanem csak 2,5 GW-t termelhetsz. 3,5 GW-os paksi termelés esetén nyári hajnalon van "felesleges" 1 GW termelésed: 3,5 GW Paks + 1 GW szabályozatlan erőmű - 3,5 GW fogyasztás.
És mint írtam télen, amikor valóban nagyobb a minimum fogyasztás (akár 4,5 GW) a kapcsolt termelés jelentős mértékű, ilyenkor még nagyobb a felesleg: 3,5 GW Paks + 1 GW szabályozatlan erőmű + 1,5 GW kapcsolt termelés - 4,5 GW fogyasztás.
Ja, most kihagytam a képletből a megújulókat, amik többnyire nem szabályozhatók, de jelenleg szinte elhanyagolhatók. Viszont 2020-ra a hivatalos vállalás szerint 14,6%-ra kéne növelni a részarányukat, ami mai termeléssel számolva 17,5 GW, ami minimum 1 GW szélerőművet jelent. (Ha lehet ne égesd magad azzal, hogy kiszámolod, hogy ennyi áramhoz elég 17,5/24 GW termelés.) Azt elfogadom, hogy a naperőművek nem fognak mélyvölgy időszakban termelni és még a biomassza erőművekre is hozhatnak olyan szabályozást, hogy ne termeljenek hajnalban, de azt nem hiszem, hogy a magyar kormány a szél sebességére/időbeli eloszlásra is hatással tudna lenni. Akkor viszont még nagyobb többlettermelés lesz.

"Úgy látszik, hogy a Nissannál nem tudnak arról hogy otthon ne lehetne legálisan feltölteni a járművet.." Megint nem olvasod el, mire válaszolsz. (Már nem lep meg.) Azt írtam, hogy vezérelt (köznevén éjszakai) áramról nem töltheted fel az autódat. Először olvasni, aztán gondolkodni, végül írni.

Akarsz még szakérteni?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.03.30. 23:56:35

@igazi hős: Úgy látszik, hogy se az ABB-nél a zöld autó infón nem tudnak arról hogy éjszaka ne lehetne tölteni..
www.zoldauto.info/technologiak/elektromos-autok

www.abb.hu/cawp/huabb008/1f3d252da9c79540c12579bb003b467c.aspx
(Előbb tájékozódik aztán ír..)

A kiserőművek részesedése pedig max néhány 10 megawatt a termelésből, nem pedig 1 GW, ahogy azt állítottad.1,5 GW kapcsolt termelés? Ez azért nem kicsit van eltúlozva.(Paks jelenleg kb 2 GW-o tud előállítani.)
17,5 GW megújuló? Szerintem ennek fuss neki mégegyszer.
A grafikonon pedig jól látható hogy 2036-ig folyamatosan csökken az együttes termelés 3Gw alá. Lesz idő eldönteni hogy a kieső kapacitás hogyan pótolható.

igazi hős 2014.03.31. 21:02:49

@A megvalósult amerikai ólom..: Talán olvasd el az ELMŰ-s szerződést, vagy kérdezz rá, hogy lehet-e konnektorod vezérelt árammal, vagy csak fixen bekötött eszközök üzemeltethetők. Aztán fogalmazd újra magadra értve, pont, ahogy írod: "Előbb tájékozódik aztán ír."

"A kiserőművek részesedése pedig max néhány 10 megawatt a termelésből, nem pedig 1 GW"
Az első találat, ha értelmesen keresel:
www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCgQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.mavir.hu%2Fdocuments%2F10258%2F15461%2FForr%25C3%25A1selemz%25C3%25A9s_2011.pdf%2F9947ea21-a555-4c17-986b-ba9d5be91d6e&ei=VLc5U-_vEOG7ygOFqIDgDA&usg=AFQjCNGfDVCdyOkL900rdfgu6lIlknuXxA&bvm=bv.63808443,d.bGQ&cad=rja
Ha netán nem találnád meg a 28. oldalon levő táblázatot, kiemelem neked: 2010-ben 1422 MW beépített kiserőművi teljesítmény volt. A megtermelt áram egyhatoda onnan jön.

Tényleg nem értelek: láthatóan nem ismered az árampiacot, a -szabályozást, nem ismered az adatokat, az elmúlt 2 hónapban többször belesültél elméletbe és egyszerű adatokba (mint most épp a kiserőművi termelés esetén, amiről úgy tűnik, azt sem tudod, hogy micsoda), de csak folytatod.
Végül is nekem mindegy. Ha akarsz még szakérteni, hát folytasd.

igazi hős 2014.03.31. 21:04:41

@A megvalósult amerikai ólom..: "17,5 GW megújuló?" Egy "h" lemaradt, ez az én hibám, de jellemző rád, hogy ezt nem vetted észre. Ennyire értesz az adatokhoz.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.04.05. 00:58:42

@igazi hős: Minden elektromros autókkal foglalkozó oldal utal az éjszakai feltöltés lehetőségére. Amnnyiben ez technikai korlátokba ütközne, nyilván foglalkoznának a dologgal. Nem tartod furcsának hogy nem teszik ezt..? A jövőben egyre inkább elterjedő elektromos személyautók éjjeli töltése pedig igencsak megemeli majd az éjszakai fogyasztást.
A kiserőművek esetében a néhány 10 megawattot természetesen a háztartási méretű kiserőművekre értettem, amelyek -jelenleg- nem képesek követni a változó fogyasztást.
Viszont kiserőművek alatt az 50 MW alatti egyedi teljesítményű erőművek értendők egységesen, és ezekre vonatkozik az a 1,5 Gw körüli érték. Ennek az összteljesítménynek viszont csekély hányadát adják a háztartási méretű kiserőművek.
Ráaadásul a link tanulsága szerint a kiserőművek teljesítménye 2030-ra 900mw-ra csökken.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.04.05. 01:50:19

@igazi hős: Minden elektromros autókkal foglalkozó oldal utal az éjszakai feltöltés lehetőségére. Amnnyiben ez technikai korlátokba ütközne, nyilván foglalkoznának a dologgal. Nem tartod furcsának hogy nem teszik ezt..? A jövőben egyre inkább elterjedő elektromos személyautók éjjeli töltése pedig igencsak megemeli majd az éjszakai fogyasztást.
A kiserőművek esetében a néhány 10 megawattot természetesen a háztartási méretű kiserőművekre értettem, amelyek -jelenleg- nem képesek követni a változó fogyasztást.
Viszont kiserőművek alatt az 50 MW alatti egyedi teljesítményű erőművek értendők egységesen, és ezekre vonatkozik az a 1,5 Gw körüli érték. Ennek az összteljesítménynek viszont csekély hányadát adják a háztartási méretű kiserőművek.
Ráaadásul a link tanulsága szerint a kiserőművek teljesítménye 2030-ra 900mw-ra csökken.

igazi hős 2014.04.05. 22:25:15

@A megvalósult amerikai ólom..: Ha kétszer írod, akkor sem lesz igazad. Nem tudom, hogy szándékosan vagy tudatlanságból kevered össze az éjszakai áram használatot az éjszakai (azaz vezérelt) áram használatával. Úgy csinálok, mintha a második eset állna fenn, ezért magyarázok: tegyük fel, hogy lesz rengeteg villanyautónk a mostani szabályozás mellett. Mi fog történni, amikor hazaér valaki a villanyautójával? Mivel neki anyagilag teljesen mindegy, ezért azonnal rádugja a töltőre az autót, ami 4-6 óra alatt (vagy ha nem nagyon merült le, akkor még hamarabb) feltölt, és pont a hajnali mélyvölgy alatt semmi áramot nem fog felvenni. Ezzel nem fogod elnyeletni a paksi felesleget. Érthető?

Mennyiben számít, hogy egy kiserőmű háztartási vagy ipari? Egyik sem vezérelhető. Sőt, egy épelméjű kormány hamarabb fog átvételi korlátozást hozni a házi erőművekre, mint az ipari kiserőművekre.

"Ráaadásul a link tanulsága szerint a kiserőművek teljesítménye 2030-ra 900mw-ra csökken." Amit linkeltem, az egy elég bonyolult, szakmai anyag, látom csúnyán kifogott rajtad. A jelenleg (illetve 2010-ben) működő kiserőművek teljesítménye fog lecsökkenni 900 MW-ra, viszont a bő 500 MW-os várt csökkenést erősen ellensúlyozza az a 2250 MW-os becsült növekedés, amivel együtt úgy 3150 MW kiserőmű lesz. Részletekért lapozz el a 39-40. oldalra. (Egyébként ha kicsit is utánagondolsz, a 900 MW röhejesen kevés lenne, hiszen 2030-ra az összes áramtermelés 20%-ának megújuló forrásból kéne jönnie, amihez a 900 MW-nyi erőműnek 0-24-ben kéne mennie. Ami szélerőműnél is nehezen elképzelhető, de naperőműnél lehetetlen.)

Akarsz még szakérteni?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.04.09. 01:02:16

@igazi hős: Miért gondolod azt, hogy a jelenlegi szabályozás 10-20 év múlva is aktuális lesz? Értelemszerűen várható, hogyha az elektromos autók aránya eléri az 5-10%-ot biztos adott lesz az olcsóbb áramról való töltés lehetősége, ez éppolyan lesz, mint ma a boilerek esetében. Teljesen logikus, hogyha lesz 100-200 ezer olyan jármű, amely esetében nem okoz gondot a felhasználónak a völgyidőszaki töltés, akkor e felé fogják terelni őket.
Szerintem nálad egybemosódik az 50mw alatti erőművek (gyűjtónevükön kiserőművek), és a háztartási méretű kiserőművek fogalma. Ez utóbbiak nem csatlakozhatnak vezérelt áramkörre. (50 Mw alatti kiserőműnek számít pl. a kiskőrei(28 MW) és a tiszalöki(12 MW) vízerőmű is.)
A belinkelt dolgozatban a kiserőmű bővítés éppúgy tervként szerepel, mint az új atomerőmű építés ("nagyerőművek hasadóanyagra"). A terveknek sokszor az a sorsa, hogy csak részben vagy egyáltalán nem valósulnak meg.

igazi hős 2014.04.11. 17:36:57

@A megvalósult amerikai ólom..: "Szerintem nálad egybemosódik az 50mw alatti erőművek (gyűjtónevükön kiserőművek), és a háztartási méretű kiserőművek fogalma. Ez utóbbiak nem csatlakozhatnak vezérelt áramkörre."
Nem értem, amit írsz, de nagyon gyanús, hogy te sem. Pontosan az hívjuk kiserőműnek, amit te is annak hívsz: 50 MW alatt mindent a tetőn levő napkollektortól egy vegyi üzem gázturbinájáig.
Onnan indult az egész gondolatmenet, hogy a kiserőművek (jogilag és nem technikailag!) nem szabályozhatók (ez igaz mind az ipari, mind a "házi" kiserőműre), tehát a termelésükkel nem tudsz mit kezdeni, ezért paksi bővítés során óriási felesleges völgyi termelés lesz. Miért számít neked, hogy mi termeli a felesleges áramot és hogy a kis-, a közepes-, vagy a nagyfeszültségű hálózatba táplál?

"Teljesen logikus, hogyha lesz 100-200 ezer olyan jármű, amely esetében nem okoz gondot a felhasználónak a völgyidőszaki töltés, akkor e felé fogják terelni őket." Ebből is látszik, hogy milyen távol áll tőled a valóság. Abban a percben, hogy engedélyezik egy konnektor kiépítését a vezérelt ágon, megjelennének a hirdetések: "Akarja 20%-kal csökkenteni a műhelye áramköltségét alig 20 ezer forintért?" és mindenki lerelézné magának, hogy amikor van vezérelt áram, akkor minden arról fusson.
Szívesen látnék 100-200 ezer villanyautót itthon, de nem hiszem, 10-20 éven belül valósulna meg, tehát a paksi áramfelesleg szempontjából nem számít.

Összefoglalva: akárhogy is nézzük, a paksi bővítés sok felesleges áram termelését jelenti, ami miatt a megtérülésre illetve a termelt áram költségére adott számítások hiteltelenek. Még rövidebben: bukás az ügy.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.04.12. 21:07:15

@igazi hős: Mindössze arról feledkezel meg, hogy a vezérelt áramot csúcsidőszakban(07-23 h) csak 1-2 órán keresztül kell biztosítani, míg völgyidőszakban(23-07 h) 4-5 órán keresztül. Még az óvatosabb becslések szerint is kb. 45 ezer elektromos autóval kell számolni a 2020-as évekre.
A kiserőművek esetén pedig jelenleg korlátlan és kötelező a bennük termelt energia átvétele. Ehelyett a jövőben a menetrendere szerződés, és a nem kötelező átvétel kell hogy domináljon.

igazi hős 2014.04.15. 19:23:57

@A megvalósult amerikai ólom..: Játszunk egy kicsit a számokkal, ha már ennyire lovagolsz rajtuk: legyen 100,000 elektromos autónk. Nyilván nem Teslák fogják elözönleni az országot, hanem Voltok, C-Zerok, Priusok és hasonlók. Számolhatunk 20 kWh/autó tárolt árammennyiséggel, azaz összesen 2GWh-val. Mennyi is ez, a teljes völgyidőszakra elosztva? Kb. 300MW. És akkor nem számoltam, hogy nyilván nem meríti le mindenki 0-ra az akkut, sokan napközben a cégnél fognak "tankolni". És hacsak nem lesz sokkal olcsóbb a vezérelt áram vagy nagymértékben elterjednek az okos mérők, akkor sokan nem fognak estig várni, hanem egyből hazaérkezéskor töltőre dugják az autót.
Ráadásul ha várok és csak este 8-kor dugom töltőre az autót, az bőven feltölt még a hajnali időszak előtt, amikor a legtöbb felesleges áram van a rendszerben.
Szóval, ha nem csak hittételeket ismételgetsz, hanem számolsz, akkor rájössz, hogy az elektromos autók nem oldják meg a paksi felesleges áram kérdését.

"Ehelyett a jövőben a menetrendere szerződés, és a nem kötelező átvétel kell hogy domináljon." Végiggondoltad, hogy milyen üzemek termelik azt a sok "felesleges" áramot? Ha megnehezíted, hogy eladják az áramot, akkor ezt a veszteséget vagy kifizeted a termékek árában, vagy éppenséggel bezárnak. Remek lehetőségek.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.04.19. 23:58:09

@igazi hős: Éppen az a lényeg, hogy a vezérelt árammal való töltés felé terljék a felhasználókat, amelynek a döntő többsége éjszaka (23 h után) áll rendelkezésre. Ez egyszerű árszabályozás kérdése.
Nyilván ha völgyidőszakban olcsóbb lesz a feltöltés akkor nem 8-kor teszem töltésre, hanem 10-11 órakor. (Egyébként jelenleg felárral vásárolható fedélzeti töltővel(6,6 kw-os)tölthető fel 4 óra alatt. Alap konnektoros feltöltéssel inkább 8 óra.)
A jelenleg használt kis méretű elektromos modellek 22-24 kwh körüliek. 10-15 múlva már nyilán nagyobb járművek is lesznek a piacon.
A 45 ezres szám pedig a 2020-as évek elejére vonatkozó óvatos becslés. (Erre az időre 190 ezer az optimista(4-5%) várakozás). Paks 1 és 2 együtt működési időszaka pedig kb. 10 évvel ez után van.
A majd 10%-os hálózati veszteségi tényezővel pedig nem számoltál eddig, ha jól sejtem. Mint ahogy azzal sem, hogy számos okból következően növekedni fog a villamosenergia szükséglet. (Pl. tranzit országként a növekvő teherforgalom, és hűtőkapacitás igény miatt.)
A kis erőművektől pedig miért kellene örökké korlátlanul átvenni a megtermelt villamosenergiát? Miért kellene bezárniuk, attól hogy 10-15 év múlva 24 óra helyett csak napi 17 órán keresztül kell termelniük?
süti beállítások módosítása