A Fidesz az első perctől fogva állampárt megvalósítására törekedett, és nagy erőket vetett be, hogy visszaszorítson minden erőt, amely gátat szabhat a hatalom gyakorlásának. A hatalmi erőszak a múlt évben új fordulatszámra kapcsolt, amely azonban azt mutatja, hogy a Fidesz-hatalom nagyon is sérülékeny.

Nem csupán az alkotmány módosítása, a médiatér szűkítése, az iskolarendszer központosítása, vagy a TEK létrehozása szolgálta azt, hogy a kormány a hatalmát kiterjeszthesse. A Fidesz-kormány a megállapodások demokratikus rendszere helyett kezdettől fogva egyeduralkodásra törekedett, ha kellett kényszerekkel, megfélemlítéssel. Vaskézzel szerezte meg a trafikokat és a kiskereskedelmet, és vaskézzel ragadta magához a legfontosabb tulajdoni és érdekeltségi viszonyokat a bankszektorban vagy a turisztikai szolgáltatásokban is. 2016-ig azonban nem volt példa arra, hogy a hatalom nyílt erőszakhoz folyamodjék. Az elmúlt év új fejezetet nyitott.  

A Fidesz állampártja persze nem karhatalmi erőkkel támad. A Fidesznek az 1989-es hagyomány látszatának fenntartásához óvatosnak kell lennie a nyílt állami erőszak alkalmazásával. Orbán Viktor ravaszabb, és már korábban kipróbált módszerekhez folyamodik. A piszkos munkát a B-középben edződött verőemberek és őrző-védő cégek alkalmazottai végezték el.

Kopaszok kellenek nekik

Az első nyílt atrocitás a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezés megakadályozásánál történt. Az ellenzék egyik képviselőjét kopasz verőlegények akadályozták meg abban, hogy kezdeményezését leadhassa. A vasárnapi boltzár kérdésében kiírt népszavazás veszélyes volt a kormány számára, úgyhogy nagy tétje volt ennek a kérdésnek. Miután a Fidesz legálisan nem tudta ezt megakadályozni, verőlegényekhez folyamodott. És bár egyértelműen bűncselekmény történt, az ügyészség futni hagyta az elkövetőket.

Pár hónappal később a Ligetben zajló fakivágások ellen demonstráló civileket is kétes hátterű őrző-védő cég emberei regulázták meg, akik nem riadtak meg a fizikai bántalmazástól. A tettesek ebben az esetben is elkerülték a felelősségre vonást. Hasonlóképpen az október 23-i állami ünnepségen a kormány megbízásából őrző-védő cégek tevékenykedtek, akik tettlegesen akadályozták meg, hogy ellenzéki képviselők a Kossuth téren kifejezhessék véleményüket, és akik nem tudták elejét venni, hogy a demonstrálókat a kormány szimpatizánsai bántalmazzák.

A 2016. évi népszavazási kormánykampányban az erőszak tartalmát és formáját tekintve is tetten érhető volt. A fenyegető üzenetek és a mindent elborító agresszív kampány a hatalom és az erő átható kombinációját sugározták.

Az erőszak nem működik 

Azonban sem a politikai életben felbukkanó erőszakos beavatkozások, sem az agresszív népszavazás nem váltotta be a hozzá fűzött állampárti reményeket. A súlyos politikai kudarc és a miniszterelnök személyéig elérő Pharaon-botrány felbőszítette a rezsim vezetőit, és az év vége felé megszaporodtak a megfigyelések tényfeltáró újságírók és ellenzéki politikusok körül. A kormányhű TV2 sunyi lejárató kampányai visszataszító eszköztárral kezdtek el nyomulni.

A kormány lépést váltott a szabad sajtó elhallgattatásában is. Az állami hírek és média központosítása és a televíziós piac letámadása, majd az Origo és a VS hírportál bekebelezése után 2016 őszén egyik napról a másikra felszámolta a Népszabadság teljes szerkesztőségét. Ez nyílt fenyegetés volt mindazok számára, akik ma szabad akaratukból alkotnak véleményt és közvetítik a magyar társadalmi és politikai viszonyokat.

Orbán Viktor, a hajdani ellenzéki, pontosan tudja, hogy a legkisebb kritikus orgánumnak is jelentősége van egy erkölcsileg megingott rezsim ellenében, így ma arra törekszik, hogy mindent az ellenőrzése alá vonjon. Ez azonban nem sikerülhet neki. 

A Fidesz elkötelezett hívei számára kezdettől azzal indokolta az erőskezű hatalomgyakorlást, hogy azt ígérte, olyan országot épít, amely túllép majd a kis ország korlátain és lendületes fejlődés útján új pályára állítja Magyarországot. Azt is ígérte, hogy elvesz azoktól, akiknek több van a jussuknál, és azoknak adja, akik megdolgoztak érte.

A 2016-os év azonban látványosan megmutatta, hogy ebből semmi sem lett.

Az új rezsicsökkentés és az évvégi fizetésemelések okozta általános megelégedettség mögött ott kényelmetlenkedik a legutóbbi PISA-jelentés, amely megkérdőjelezhetetlenül mutatja, hogy a Fidesz-hatalom iskolája nem képes a magyar gyerekeknek megfelelő tudást biztosítani. Ott sorakoznak a régiós gazdasági mutatók, amelyek láthatóvá teszik, hogy a magyar ’gazdasági csoda’ a leggyengébb Közép-Európában, mert az ’eredmények’ csupán általános világpiaci trendekre és nagyvonalú uniós forrásokra épültek, de a magyar gazdaság semmi hozzáadott értéket nem tudott teremteni. Az egészségügy válsága folyamatos és mindenki számára érzékelhető. A képzett emberek kivándorlása megállíthatatlanul folytatódik. A családosoknak való hatalmas újraelosztási többlet nem párosult látványos demográfiai növekedéssel.

A kormány ugyanis csakis a középosztály egy részének aktuális közérzetét javította intézkedéseivel, de sem a gazdaságban sem az egészségügyben, sem az iskolarendszerben nem végzett olyan változtatásokat, amely ezeknek a rendszereknek az évtizedes gyengeségein túl tudott lépni. Sőt, a szociális szolgáltatások brutális leépítése, az iskolarendszerben pedig az alapképzés legyengítése visszafordíthatatlan folyamatokat indított be. Ennek az lesz az eredménye, hogy az ország lakossága tudás és életszínvonal tekintetében súlyosan szétválik majd, és az ország egyik fele erődök mögött keres majd biztonságot, mint Dél-Amerikában.

A másik ígérvény pedig, hogy a javak azokhoz mennek majd, akik megdolgoznak érte, egy percig sem volt igaz. Ma a hatalom lakájai leplezetlen gátlástalansággal jutnak hozzá az Európai Unió húsos fazekához. Azt gondolják, bármit megtehetnek, mások pénzén nagykutyák lehetnek a kis Magyarországon.

Ma semmi sem az, aminek látszik

A sikeres ország mindent elfedő mosolygós kampánya mögött azonban nagyon is kitapintható Magyarország lassú, de biztos hanyatlása.

A nyári gigantikus félelemkampány és az erősödő erőszak a Fideszhatalom saját aggodalmait hivatott leplezni. Félelmét attól, hogy a hatalom elveszíthető és bukásnak súlyos ára lesz. Felelni kell majd, mert a hatalom birtokosainak gátlástalan előnyszerzése nem becsületes munka és nem tisztességes politika eredménye.

Átmenetileg talán úgy tűnhet, az erőszak és a fizetésemelés mindent megold. De nem. A mosolygósra festett álfalak mögül menthetetlenül kibukkan a harácsolás is és a lepusztulás is.

Egyre többen találkoznak össze a valósággal és egyre többen ébrednek rá, hogy igazi biztonság és igazi jólét akkor lesz, ha igazságosabb politika lesz Magyarországon. Ha a közös javakat azokkal is megosztjuk, akik hátrányosabb helyzetből indulnak. Hogy közös nemzeti érdek, hogy a tudáshoz minden gyerek hozzáférjen és később színvonalas munkát tudjon vállalni a 21. században. Hogy nemzeti érdek az, hogy az uniós támogatásokhoz azok jussanak, akik a legjobban hasznosítják és másoknak is munkát és jövőt teremtenek belőle.

Nem kormányzati erőszakból, nem kampányfilmekből származik büszke, biztonságos és fejlődő Magyarország, hanem igazságos és bölcs politikából. Mi erre készülünk 2017-ben.