29 éve, 1986. április 26-án történt a csernobili atomkatasztrófa. A felelőtlen tervezés és az elhazudott hibák miatt sokezer ember halt és betegedett meg, a baleset máig tartó elképesztő természeti pusztuláshoz vezetett. A világ második legnagyobb atomkatasztrófája ma is tanulságokkal szolgál. Egy atomerőmű tervezése és üzemeltetése rendkívül kockázatos vállalkozás, de különösen egy korrupt és titkolódzó rezsim kezében.

Az ukrajnai Csernobil és Pjipjaty melletti atomerőműben 29 éve történt a világ eddigi második legnagyobb atombalesete. A csernobili baleset okát ma sem ismerjük minden részletében, de annyi bizonyos, hogy a balaeset emberi és politikai mulasztás miatt történt. A reaktor egyes hibáiról ugyanis az üzemeltetőknek nem volt ismerete. A tájékoztatás elmaradásának pedig politikai okai voltak, senki sem akarta a felelősséget vállalni. Inkább nem szóltak. A Szovjetunió vezetése később további emberi katasztrófát okozott azzal, hogy csak napokkal a baleset után hozta nyilvánosságra a robbanás tényét.

A 2011-ben a fukushimai atomerőmű balesetének vizsgálatakor is egyértelműen kiderült, hogy a katasztrófát sorozatos emberi felelőtlenségek okozták. Már az erőmű építkezésnél jelen volt a korrupció: az építkezésben nem hozzáértő cégek vettek részt, az előírt munkálatok egy része hiányosan készült el. A tengeri védővámokat például az előírtnál pár méterrel alacsonyabbra építették. Ez a hiba vágzetesnek bizonyult a cunami idején. A korrupció azonban a katasztrófa utáni időben sem állt meg: a különleges helyreállító munkálatokat is sokszor arra alkalmatlan cégekre bízták. Ennek eredményeként nőttek a költségek, emberek sérültek meg az elégtelen védőfelszerelés miatt, illetve újabb természet károk keletkeztek.

Ahol magas a korrupció, ott az atomenergia működtetése kockázatosabb

Az erőműépítés önmagában is kockázatos dolog, de a korrupció kimutathatóan veszélyhez vezet. Márpedig atomerőmű-építések esetében alapvetően magas a korrupciós kockázat. Egyrészt azért, mert atomerőművet kevesen építenek, nincs valódi verseny. Másrészt szinte mindig jelentős az állami részvétel, az állami építkezések pedig jellemzően terheltek korrupcióval. Nemzetközi felmérések szerint különösen nagy a korrupciós veszély az orosz és az kínai atomipari építkezéseknél. 

Az állam nem csak építtet, de meghatározó szerepe van a szabályozásban, az üzemeltetésben és a katasztrófavédelem során is. Az állami korrupció elleplezése céljából  azonban a kormányok nyomást gyakorlhatnak az ellenőrző hatóságokra, ahogy Csernobilban is történt. Ilyenkor egyértelműen veszélybe kerül a biztonságos működés.

A mindenkori politikai vezetőknek nagyon súlyos felelőssége van a megfelelő szakembergárda kiválasztásában, a tervezési folyamat és az üzemeltetés ellenőrzésében is. Nyilván egyetlen kormánynak sem érdeke a gondatlan tervezés, de a politikai vezetés hiányosságai, a pénz lenyúlásának csábítása, a korrupció végsősoron befolyással van arra, hogy mennyire biztonságos egy erőmű. Azokban az országokban, ahol magas a korrupció és alacsony a társadalmi bizalom szintje, az atomenergia működtetése kockázatosabb.

A paksi titkolózás veszélyes

A Paks 2 atomerőmű-beruházás céljai már eleve homályosak. A kormány a szükségesnél legalább öt évvel előrehozta ezt a döntés. Már az egész tervezés eltitkolása és az oroszokkal való láthatatlan szerződések megkötése azt a gyanút veti fel, hogy ez a projekt minenekelőtt azért kell az Orbán kormánynak, mert mielőbb biztosítani akar egy hatalmas építkezést, egy kiváló „bevételi lehetőséget” saját oligarchái számára. A Corruption Research Center Budapest szakértői kiszámolták, hogy a titkosított paksi projekt a hagyományos atomenergia építkezésekhez képest többszörösen nagyobb korrupciós kockázatot jelent. A korrupció pedig  a fukusimai katasztrófa bizonyságai szerint is gyengébb műszaki kivitelezéshez, az pedig balesethez vezethet. Magyarul: ha az építkezésnél kilopják az építőanyag egy részét, ha rosszabb minőségű műszereket vesznek, alacsonyabb szintre optimalizálják a védelmi berendezéseket és mindezt eltikolják a lakosság elől, az sokkal nagyobb valószínűséggel vezethez katasztrófához.

Az Orbán-kormány sorozatos korrupciós botrányai után egyszerűen nem bízhatunk annyira a Fideszben, hogy rájuk bízzuk egy több ezermilliárd forintos beruházás végrehajtását. A túlárazott, cégreszabott pályázatok orbáni világában nem csupán a lopás kockázata nagy. Hanem a szabályszerűtlen tervezésé és a rossz minőségű üzemeltetésé is.

Paks 2 nem épülhet meg. Akik kilopják a csavart a vasúti sorompóból, azok emberek életét veszélyeztetik. Ugyanez fenyeget ma a Paks 2 atomerőmű építése során, amely emberek tízezreinek életét és a környezetet veszélyeztetheti. Épp úgy, mint Csernobilban huszonkilenc éve, Fukushimában három éve, vagy Pakson tizenkét éve. És akkor még a különleges orosz kapcsolatról nem is beszéltünk.